2015. szeptember 13., vasárnap

Vegyszer mennyiség, mozgatás gyakorisága:


Mielőtt elkezdenéd ezt olvasni, célszerű ezen írások elolvasása:
Alaptulajdonságok, hívás / kontraszt stb. összefüggése
Kalibrálás, szenzitométer, denzitométer




Időnként felmerül a minimális vegyszermennyiség kérdése, fekete fehér negatív hívása során, a különféle filmhívókkal kapcsolatban, így az általam kedvelt és „alaphívóként” használt Xtol hívóval kapcsolatban is (1+1 hívás).
Ha adva van egy hívótank amiben 260ml folyadék már ellepi a filmet (130ml Xtol + 130ml víz), sokan nem értik akkor minek 200ml tömény Xtol + 200ml víz „pazarlása”, pedig még a gyári ajánlásban is 100ml tömény Xtol elég egy leica vagy roll film negatív hívásához.
 Elég sok mérést végeztem különféle hívókkal / filmekkel kapcsolatban. A zónarendszert követve szeretnénk meghatározni a különféle hívásidőket egy adott film/hívó viszonyában, úgymint a normál („N”) a mínuszos („N-1” és „N-2”) és a pluszos („N+1” és „N+2”) esetében. (Az „N” és az N+ illetve N- hívások, különféle hívásmeredekségeket másképpen hívási kontrasztot jelentenek.) Sok mérést elvégezve, azt tapasztaltam, nem mindegy, hogy csak egy tesztcsíkot hívok elő magában (Tesztcsík látható a második linken is. A tankban csak a kb. 170mm tesztcsík van.), vagy egy teljes végigexponált film mellé teszem, a tesztcsíkot.

Műterhelés a spiral közepén

Műterhelés a spiral közepén, szélen a tesztcsík

 Persze az elején ezt nem tudtam, és mindenfélére gyanakodtam, vettem precízebb mérőhengereket, hőmérőt és ekkor kezdtem használni az aktív fixálást is. Az érdekes az volt, hogyha csak két tesztcsíkot hívtam elő egymás után, ugyanazon idővel, hőmérsékleten stb. a hívásmeredekség eltérése nagyon minimális volt, a két hívás között: Zóna VIII. esetén 0,01-0,02D.
 Ha pedig tényleges filmhívásra hívásra került sor, a hívás lágyabb volt (alacsonyabb meredekségű). Melynek eltérése fél vagy egy teljes zóna is lehetett, például kimértem egy film / hívó / hívásidőt „N” hívásnak, tényleges hívás esetén pedig N-1 hívás lett. Ezért arra jutottam, hogyha teszthívást csinálok számomra új, és eddig ismeretlen film esetén, akkor a tesztcsík (kb. 170mm „jó” film.) „mellé” műterhelést célszerű tenni (Nem közvetlenül mellé, érdemes becsavarni a spirál közepére, mármint amennyire lehet a tengely mellé, és tesztcsíkot pedig a spirál szélére.) Műterhelésnek kisfilm esetén, 340mm olyan használhatatlanul gyenge minőségű filmet használok amit „maximális” expo ért. Roll esetén 170mm.
  
Talán jobban érthető ha leírok egy gondolatkísérletet (Persze meg lehet csinálni a valóságban is. 1*):
Ezt úgy lehet elképzelni, van három tekercs filmed (Összesen 6 tekercs.), minden film első kockájára ugyan azt lefényképezed ugyan úgy. Az első tekercsre nem fényképezel többet, hanem előhívod, a második tekercs minden további kockájára „rendesen” fényképezel úgy ahogy szoktál. A harmadik tekercsen minden további kockát erősen túlexponálsz (Pl. leveszed az objektívet, és jó fényviszonyok között exponálsz 1/15s.). Ha a gyári ajánlás szerinti 100ml (Vagy az általam használt tank esetén (130ml Xtol + 130ml víz)előhívod a filmeket, és mindhárom film első kockáról nagyítasz, ugyanolyan papírra. Azt fogod tapasztalni, hogy az erősen túlexponált tekercsről készül nagyítás sokkal lágyabb lesz mint a másik kettő, még az is elképzelhető, hogy picit alexponált lesz. Az a tekercs amin csak egy kocka van lesz a legkeményebb fokozatú, lehet picit túlexponált is lesz. A maradék tekercs pedig a kettő között lesz.
 Ha most megismétled a fenti kísérletet még 3 tekercs filmen, de  200ml tömény Xtol + 200ml víz esetén azt fogod tapasztalni, hogy szemmel láthatóan kisebb lett az eltérés a nagyítások között.
A nagyobb mennyiségű vegyszer jobban biztosítja a különböző tekercsek, eltérő felület / fedettség miatt fellépő hívás meredekség szórását, és ha belegondolunk jelen pillanatban 100ml "tömény" Xtol 77Ft –ba kerül…

Azt még megjegyezném, hogy természetesen a magasabb vegyszermennyiség esetén is „ugrál” valamennyire a hívásmeredekség, a beexponál felületek területének és erősségének függvényében, ez is oka annak, hogy a gyakorlatban csak háromféle filmhívást használok N+2; N; és N-2. Valószínűleg síkfilm és nagyobb mennyiségű mindig friss hívó esetén tudnánk csak nagyon precízen beállítani a különböző filmhívásokat. Persze azért mert a zónarendszer kifejezetten síkfilmen lett kitalálva, és a zónarendszert maximálisan síkfilm esetén hozza (hozhatja) a maximumot, nem jelenti azt, hogy kisfilmen (Több gépváz.) középformátumban (Több magazin.) ne lehetne, vagy nem lenne értelme használni. Ha másra nem is gondolunk csak a tényleges ISO ismeretére, pontos expóra, vagy a képen lévő tónusok előretervezhetőségére.     



A másik a vegyszermozgatás mikéntje, és gyakorisága, amit még szeretnék javasolni fekete fehér filmhívás esetén. Célszerű, nem folyamatosan mozgatni, hanem 1percenkét 3x max 4x. És mixer módon (A vegyszer mennyiségét természetesen úgy megválasztani, hogy a fentebb leírt bizonytalanságot elkerüljük.)

 Akkor nézzük meg mi is történik például a percenkénti forgatással, amit használok és másnak is javaslok. Képzelj el egy a negán két részletet, az egyik sok, a másik kevés fényt kapott. Elkezdődik a hívás, a vegyszer „bejutott” az emulzióba, közvetlenül mozgatás után mindkét filmrészlet „előtt” friss vegyszer van, a jobban beexponálódott 2* filmrészlet gyorsabban „kajálja” a vegyszert mint a kevésbé beexponált. Tegyük fel 20s alatt elhasználja, a mozgatásig van 40s addig alig hívódik. Az a részlet ami kevesebb expót kapott annak pedig van elég mert kevesebb vegyszer kell a kihívódáshoz. És mi következik ebből, kiegyenlítettebb lesz a hívás. Magyarán a negán ami fekete kevésbé lesz fekete.



Mi történik ha 30s mozgatunk ugyanolyan hívásidő mellett. A negán sötét részlet feketébb lesz, nő a kontraszt a hívás során. Magyarul keményebb negát kapunk. De ha adott meredekségre hívnánk, rövidíteni kell a hívásidőt, csakhogy a kevésbé exponált 3* részletek kevésbé hívódnak elő, az ISO meg ettől függ, magyarul bukod az érzékenységet.




1* Ez a téma felmerült egy vitafórumon is, ezért itt megjegyezném, hogy igen súlyos szellemi sérültnek kell lennie annak, aki úgy értelmezi a példámat, hogy minden fontos témát három külön filmre kell szerintem, lefényképeznie… Azoknak írom ezt a példát akik esetleg ki szeretnék próbálni, amihez valamilyen olcsóbb, vagy olcsón beszerzett filmet javasolnék. Persze nem kell hozzá 6 tekercs film, elég 4, viszont 6 hívás szükséges. Abból a két tekercsből amit túlexponálunk, az elején le kell vágni pár kockát ezek lesznek a 1 felvételes „tekercsek” (Célszerűbb 3-3 felvételeket készíteni, mért majd + - 1Fé eltéréssel ). 2 tekercsen marad 36 – 34 attól függően mennyi próbafelvételt végzünk az első pár kockákon, A többi kocka sem megy „pocsékba”.



2*ez a valóságban a világos részlet, ami a negán sötétebb.

3*a valóságban sötét ami a negán világos lesz.




A fentiek analóg fekete fehér nagyításra vonatkoznak, hogy szkennelés esetén mennyire használhatók, sajnos nem tudom megmondani, de ha van valakinek profi (Vagy nem annyira profi ;-) szkennere szívesen segítek a kísérletezésben.


Szkennelt papírkép


Üdvözöllek!

Ha kérdésed lenne, vagy jelentkeznél labortanfolyamra (Részletek „Főoldal” labortanfolyam fül.) laborzona@gmail.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése