2022. május 28., szombat

Legjobb fekete fehér film, Kipróbálok egy új hívót vagy filmet esetleg mindkettőt. Push és pull hatása az árnyalatokra.

 

Legjobb fekete fehér film? Mármint alapanyag. (Tehát nem filmművészeti értelemben film, pl. Casablanca 1942. 😉) Kipróbálok egy új hívót vagy filmet esetleg mindkettőt. Push és pull hatása az árnyalatokra.

Érdemes elolvasni ezen bejegyzés elött:http://zonarendszer.blogspot.com/p/alaptulajdonsagok-kulonfele-hivas-es.html

Azt azért itt is leírnám, hogy elsősorban analóg nagyításra gondolok mint végcél, de nagy valószínűséggel a szkennelésre is hatással van vagy lehet valamennyire. 

Többfajta értelemben sincs értelme kijelenteni melyik a legjobb ff. film, mert pl. nagyon különböző meredekségre (gamma; denzitáshatárok) lehet kidolgozni egy negatívot még ugyanazon hívóban is. És a különböző filmeket is lehet egyforma (nagyon közeli) meredekségre (gamma; denzitáshatárok) hívni.

Vannak különféle tulajdonságok amikkel jellemezhetjük az előhívott negatívokat: - tényleges érzékenysége (ISO), hívásmeredeksége, szemcse nagyság, szemcsekép, felbontás, kontúr élesség, és mechanikus tulajdonságok.

A hívó és a hívási eljárás (hívásidő, hőmérséklet, mozgatás intenzitása jellege stb.) is erősen befolyásolja a fent említett tulajdonságokat. Tehát éppen kinek melyik tulajdonság fontos általában, illetve az adott feladathoz éppen mit képzel el, nagyban befolyásolhatja melyik film / hívó / hívási eljárás lehet a megfelelő.

A másik probléma amikor valaki ki szeretne próbálni egy adott filmet vagy hívót, adott filmhez másik hívót, adott hívóhoz másik filmet, illetve ismeretlen film / hívó / hívást. Több probléma is van, kezdve a próbafelvételeknél, milyenek a fényviszonyok mekkora a témakontraszt. Vajon a tényleges ISO -t használja az illető? A választott hívás milyen hívásmeredekséget fog adni és ez mennyire lesz szinkronban a témakontraszt / elképzeléssel. A hívásidő gyakori kérdés szokott lenni, különféle hozzászólásoknál, általában a gyári paramétereket szokták figyelembe venni, abban az esetben, ha a hívó és a film nem gyártótól származik pl. Kodak hívó Ilford film, előfordul, hogy a két gyártó eltérő időt ad meg. Illetve a neten található ajánlások vannak még. Szerintem a legnagyobb probléma gyakran nem lehet megtudni a várható tényleges ISO -t, és a hívásmeredekséget, ezen adatok hiányában a várható látványról nem lehet még közelítő elképzelésünk se.

Még a pull ill. a push várható hatása.

A fentiek fényében belátható ha X idővel növeljük vagy csökkentjük a hívásidőt, még több ismeretlennel van dolgunk, mert milyen hívásmeredekséghez képest pull 1 v. 2 illetve push 1 v. 2 egy adott hívás.

Ezért magam is csak a régi öregek tanácsát javasolnám, ne váltogass gyakran hívót vagy filmet, inkább ismerj ki egy kettőt mindkettőből.

Az internetes tanácsokat sem feltétlenül érdemes ész nélkül elfogadni, ha lehetőség van nézzük meg a tanácsadó nagyításait, negatívjait esetleg a nagyítási eljárását.

Hogy eligazodjunk a különféle lehetőségek tengerében, számos ajánlást találhatsz ezen a blogon, másrészt a zónarendszer nagy segítség a fotóanyagok kiismerésében.

Célszerű azonban önmérsékletet tanúsítani, nem feltétlenül szükséges a piacon kapható összes fotóanyagot bevizsgálnunk… Maradjon energiánk szép képek készítésére is, a technika megismerése mellett.