2024. január 28., vasárnap

Gondoltam írok a zónarendszerről, pontosabban arról, hogy ki az aki gyakorolja a zónarendszert, és ki az aki csak elméletben okoskodik róla. Ez első körben egy tipp, hogy el tudjátok dönteni kire hallgassatok…

 Sziasztok!

Az Adams által javasolt módszer nem más mint egy gyakorlati szenzitometria módszer. Egy nagyon gyakorlatias megközelítés, ami nem nehezen érthető egyenletekkel írja le a dolgokat. A zónarendszer nem a fényképezésnél kezdődik, hanem jóval előtte, a laborban, a nagyítógépüknél amit használunk, (kondenzoros vagy diffuz) amikor meghatározzuk milyen filmre fogunk fotózni, és ez a film/hívás illesztve van a nagyítógépünkhöz, papírunkhoz, papírhívóhoz.

Továbbá illeszkedik a lefényképezni kívánt témához is, mekkora lesz a téma Fé átfogása, Adams ehhez ajánl ötféle hívást a különböző esetekre.

N-2 hívás  7Fé

N-1 hívás  6Fé

N   hívás  5Fé

N+1 hívás  4Fé

N+2 hívás  3Fé

Ezzel az eljárással figyelembe véve a téma sötét illetve világos részeit, az elkészült nega olyan denzitáshatárokkal fog rendelkezni, hogy könnyen el tudjuk készíteni egy számunkra ideális nagyítást, úgy, hogy előre szabályozni tudjuk mennyi, milyen részlet legyen sötétekben világosokban.

Aki elméletben okoskodik csak erről, az híján lesz ezen tapasztalatoknak, s a gyártók által közzétett hívásidőkre és ISO-ra fog hivatkozni az Adams által is ajánlott tesztetek helyett.

Ha bizonytalan vagy kérdezd meg az illetőt, meg tudná é mutatni az általa használt módszert. Persze első körben, kérd meg mutassa meg a nagyításait… 

Azt gondolom, hogy fogalmat alkothassunk az egészről, el kell kezdeni a kalibrálást, valamelyik módszerrel. Naivság lenne azt gondolni aki a zónarendszert az eredeti szöveget, eredeti nyelven olvassa annak nem kell kalibrálnia. Szerintem többet ér ha valaki, „csak” a Szilágyi féle összefoglalót olvassa magyarul és  1-2 olvasás után elkezdi a módszert és ezzel együtt kalibrálást, mint 1000x olvasni eredeti művet, eredeti nyelven.

Arra kérnék mindenkit, ne higgye el amiket mondok, próbáljátok ki a fizikai valóság szintjén és vagy gyertek el és nézzétek meg közelebbről.


 

2023. július 29., szombat

Ékhívás - Szürkelépcső - Szürkeék

 

Sziasztok! Ez remélhetőleg egy rövid bejegyzés lesz. Az ÉKHÍVÁS-al kapcsolatban. A bejegyzés vége felé beteszek egy rövid listát könyvekről, ahol utána lehet nézni a címben említett témának.

Vannak időnként félreértések bizonyos dolgokkal kapcsolatban, ezért is írom ezt a bejegyzést megpróbálva tisztázni dolgokat. Szóval vannak bizonyos szakkifejezések, és vannak olyanok amiket többféle képen lehet nevezni, ki hogyan nevezi, meg vannak klf. módszerek pl. a kalibrálásra is, mindegyiknek van előnye meg hátránya is. Illetve nagyon eltérő lehet a pontossága is, meg eltérés lehet a kiértékelés módszerében is. A lényeg használjunk valamilyen konkrét módszert a klf. hívások megítélésében, a hívásmeredekség és a tényleges ISO megismerésére. Ami fontos, gyakorlatilag nagyon sok kompromisszum van itt is, ezért lényeges tudni melyik módszernek mi az előnye és hátránya.

Magam a kalibráláshoz használt dolgot szenzitometriás tesztcsíknak, vagy csak tesztcsíknak hívom. De ez is egy ékhívás! Amit a szenzitométer ráexponál a filmre az egy szürkeék illetve így is lehet nevezni, vagy szürkelépcsőnek. A ráexponált „lépcső” 21 „lépést” tartalmaz, 1/2Fé lépésekben, úgy is szokták mondani, hogy ékállandó. Tehát 1/2Fé az ékállandó.

Nekem az alábbi módszert vált be:http://zonarendszer.blogspot.com/p/udvozlok-mindenkit-megkiserlem_57.html

De ide kattintva elérhetsz más módszereket is:http://zonarendszer.blogspot.com/p/zonarendszer.html

Itt a linkje a Szilágyi Sándor által írt zónarendszer összefoglalónak, amiben ismertet egy módszert az Adams által javasoltat.

Meg még vannak linkek amik szintén javasolnak módszereket, pl. az Adams leírásból kiindulva.

Cikkek:Barabás – Gróh  : A Fényképezés Kézikönyve 1956 Műszaki könyvkiadó

165. oldal  179. oldal Ék készítése, kiderül miért ék az ék 😉

 

Morvai-Szimán  szerk: fotózsebkönyv1965 Műszaki könyvkiadó

477.oldal  483.oldal szürkeék vagy szürkelépcső

 

Hefelle - Gloetzer: Megvilágításmérés Szenzitometria 1978 Műszaki könyvkiadó  91.oldal   100.oldal miért ék az ék

 

Egyébként a fent említett könyvek közül az első kettő egyébként is kötelező olvasmány  😉

 


 

2023. január 22., vasárnap

Új labor

 

Sziasztok! Költözik a labor, pontosabban már úgy 95% el is költözött az új helyre. Laborépítés pillanatnyi állapota.

Van folyóvíz (Vízmelegítő), csatorna, ráadásul lágyított víz. Több  polcrendszer, polc a helyén van. Kész az asztal amin a nagyítógép van, az asztal hozzá van rögzítve a falhoz, nagyítógép alapdeszka asztalhoz, nagyítógép oszlop szintén rögzítve a falhoz. Védőfények, nagyfények szintén a helyükön. Helyén az 1-es papírmosó (Még ma is kicsit módosítottam rajta), negamosókat még ki kell találni pontosan. PVC a falon és a padlón.