Üdvözlök Mindenkit!
Megkísérlem „elmagyarázni” a zónarendszert :-), részben kalibrálás oldalról. Fekete
fehér filmhívás, illetve a módosított hívások idejének meghatározásához.
Gyakorlatilag a filmhívás kontrasztját, állítjuk a témakontraszthoz. A színes
képen a szenzitométer és denzitométer látható, amivel a kalibrálásokat végzem.
Ha kicsi a témakontraszt akkor „N+” hívást alkalmazunk, pl. 4Fé akkor „N+1”
ebben az esetben a zóna VII. ( 16. mező) tónusa lesz olyan mint a 18. mező
most. Mivel ismerjük a szükséges denzitás értékeket, egy tesztcsík* előhívása
után elég megmérnünk denzitométerrel ami néhány perc és rögtön tudjuk hogyan is
állunk az adott hívásidő (És az ehhez a híváshoz tartozó hívásmeredekség.) jó e
nekünk vagy másikra lenne szükségünk. Így meg tudjuk határozni a nekünk
szükséges hívás (hívások) idejét.
Ha most megnézzük a táblázatot a „zöld” oszlopot, látjuk ha a 4.mező mellett
balra kettővel látunk egy 100 számot, ez nagyságrendileg 100ASA-t jelent (a
szenzitométert előzőleg összelőttem több valós érzékenység teszttel. 3*). A
2.mező 200ASA-t, a 6.mező 50ASA-t jelent. Amelyik mezőben éri el a film 0,1
denzitást az a jellemző érzékenység érték. A szenzitométeres teszthez 18cm film
szükséges + valami „műterhelés”, és ezzel rengeteg dolgot tudunk meg az adott
filmről. A Szilágyi féle Adams összefoglalásban olvasható 2*, teszthez képest
ez kevesebb nyersanyagot igényel, és az adott híváshoz látom a tényleges ISO-t
(Egyszerre van meg a zóna I. ill. a zóna VIII. (v. zóna VI-X ig szükség
szerint). Ha pl. változtatunk a hívásidőn kismértékben változik (változhat) az
érzékenység is, amit látunk a táblázaton, ezek alapján látni fogjuk melyik film
/ hívásunkhoz milyen tényleges érzékenység (ISO) tartozik.
A grafikonon látom mennyire egyenes a tónusmenet, ill. a karakterisztika
alakját „S” „vállas” „hasas”. Jelen esetben ez egy enyhe „S”, szinte egyenes.
Felvételkor meghatározzuk melyik hívás szükséges „N-2”; „N-1”; „N”;
„N+1”; „N+2”; (témakontraszt függvényében) beállítjuk azt az ISO-t és aszerint
exponálunk.
Zónarendszer szerint arra sötét
témarészletre mérünk amiben határozott részletet szeretnénk, ez lesz a zóna
III. 4*
(a tónust látjuk a szürke lépcsőn, akár magunkkal is vihetjük a
helyszínre „mankónak”.5*). Megkeressük a legvilágosabb részletet amiben
részletet szeretnénk, zóna VI. – X.-ig (Vagy akár VI. zóna alatt, illetve X.
zóna felett.) megnézzük a különbséget ez alapján meghatározzuk a szükséges
hívást, beállítjuk a hozzá tartozó ISO-t. Jelen esetben a szobor alatt volt a
legsötétebb 11Fé, a kő volt a legvilágosabb 15 2/3Fé (Az emberek még nem voltak
ott mikor a fényt mértem.) most az egyszerűség kedvéért vegyük 16Fé-nek. Ez
pont 5Fé „N” hívás érzékenység 100ASA. Amit a fénymérőnk mér, a 18% szabvány
szürke (az az a zóna V.), a legsötétebb pont a 11Fé F:11 1/15s mivel ezt zóna
III. szeretnénk viszontlátni ezért 2Fé rövidebbet fogunk exponálni F:11 1/60.
Ha legvilágosabb rész mondjuk 18Fé lenne „N-2” pl. a hívás Tmax100 (Xtol 1+2 ) -nál az már csak 50ASA, akkor F:11 hez 1/30 exponálunk. És ekkor azt kapnánk vissza abban a tónusban mint most a követ.
N-2
N-1
N
N+1
N+2
Ezt az ötféle fekete fehér film hívást, viszonylag könnyen meghatározhatjuk
a szenzitométer és denzitométer segítségével. És az ISO tesztet csak egyszer
kell elvégezni a normál hívással, hogy a többi ISO hogyan alakul a
szenzitométer tesztből látható.
2* http://fototipp.hu/download/files/Konyvek/AnselAdams.pdf
3* Erről majd lesz szó részletesebben is.
4* Ha a legsötétebb részletet II. zónának vesszük, akkor
némi részlet látható a sötétekben.
Ha az adott részletet koromfeketének szeretnénk visszakapni akkor I.
zónának vesszük.
5* Szürkelépcsős „mankóból” annyi darabra van szükségünk, ahány féle
hívást szeretnénk. Pl. ha csak N-2; N; N+2 hívást használunk, akkor elég az
ehhez a háromhoz tartozó.
Üdvözöllek!
Ha kérdésed lenne, vagy jelentkeznél labortanfolyamra (Részletek „Főoldal” labortanfolyam fül.) laborzona@gmail.com
Kiegészítés 2022-11-13
Vannak bizonyos kifejezések, meghatározások, amiket időnként használok, nem mindig, és nem mindenkinek egyértelműek ezek a kifejezések, pl. gamma, hívásmeredekség.
A 2. ábrán látható egy grafikon. Ha régebbi szakkönyveket olvasgatunk (Vagy idősebb szakikkal beszélgetünk.), találkozhatunk a gamma, hívás gamma, gamma görbe kifejezéssel. Ha előhívunk egy szürkeéket (1. ábra a szürkeék nagyítópapírra másolva.), és megmérjük denzitométerrel (a negatívot), kapunk egy sor denzitás adatot ami szintén az 1. ábrán látható, ezen adatokat felvisszük egy grafikonra (2. ábra), elkészül a gammagörbe (mint a nevében is szerepel ez nem egy egyenes vonal), ehhez a görbéhez illesztünk egy egyenes vonalat (Ami nem egyszerű, és több megoldás is lehetséges.) Ez a vonal bizonyos szöget zár be a vízszinteshez képest, ennek a szögnek a gamma értékére hivatkoznak a régi szakkönyvek. Ez a szög minél nagyobb, keményebb a hívás, meredekebb hívás (nagyobb hívásmeredekség), magasabb híváskontraszt, gamma érték magasabb. Kisebb szög, lágyabb hívás, alacsony híváskontraszt, alacsonyabb gamma érték, alacsony hívásmeredekség.
Itt is megjegyezném, hogy a gamma érték nem minden esetben határozza meg pontosan a hívást, ezért inkább a denzitáshatárokra hivatkoznék, meg a gamma görbe alakjára.
Itt a kérdéses ábrán csak a 0,1D és 1,15D közti tartomány szerepel, azon okból, hogy az általam használt nagyítógép / fotópapír / papírhívó + papírhívás (Leggyakrabban használt papír + hívó.) esetén, ha a negán ezen denzitáshatárok között maradnak a felületek vagy részek, részletek, viszonylag egyszerűen másolhatók. Jelenlegi nagyítógépem (Durst Laborator 1200 kondenzoros fej) 2008-2009 óta van meg, és ez a tapasztalat (2022-2009=13 éve), persze van aki szerint ez csak légből kapott érték. Igaz nagyságrendileg egyezik Adams javaslatával, és több próba is azt mutatja, hogy ezen denzitásértékek megfelelőek és jól használhatók, de hát mindig van aki jobban tudja…
Elnézést azoktól akiknek egyértelmű volt ezen kiegészítés nélkül is, és fölöslegesen időt töltöttek, ezek olvasásával.
Egy kiegészítés 2023-07-29: http://zonarendszer.blogspot.com/2023/07/normal-0-21-false-false-false-hu-x-none.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése