2022. november 13., vasárnap

A kép olyan mint az eljárás. + 1 gondolatkisérlet.

 Kezdeném kicsit messziről. És itt végig a filmhívás technikájára gondolok.Adva van egy film (Finomszemcsés, vagy nem, kicsi vagy nagy az érzékenysége.), amit valahogy leexponálsz, valamilyen fényképezőgéppel, valahogy valamilyen beállítással, amit valamilyen mérés (vagy saccolás) alapján állítasz be.  Te előhívod vagy előhívatod, adott eljárással, hívóban, hőmérsékleten adott mozgatással, stb., megszakítás, rögzítés, mosás, csepptelenítés, szártás. 

 Majd nagyítás v. szkennelés következik, ezeket is lehet nagyon különböző módon. A lényeg, születik egy végeredmény ami pontosan olyan, amilyen az eljárás volt… Innentől kezdve sokféleképpen lehet értékelni, talán a legfontosabb neked tetszik é… Mondjuk igen, szeretnél jobbat vagy másmilyent? Ha nem szeretnél helyben vagy. Tegyük fel nem tetszik, abbahagyod, és kész vége. Vagy próbálkozol, keresel, ha esetleg tudod mit szeretnél (Esetleg, van valamilyen „etalon” képed.) rájöhetsz magadtól, vagy megkérdezhetsz másokat…

 Lehet úgy is, hogy előre ki vannak próbálva eljárások, filmek / hívások és az adott feladathoz a megfelelőt használod. Akár a zónarendszer szerint, ahogy Adams leírta. Klf. próbákkal az anyagokból ki lehet hozni közel a maximumot, élesség, tónusok, finom szemcse, jó érzékenység kihasználás. Ha neked ezek szempontok.

 Még egy gondolat, vagy inkább gondolatkísérlet. Az eredmény (vagy eredménytelenség) egy folyamat eredménye, és a felhasznált dolgoké. Persze van benne kicsit egyéni is, mert pl. ki fogja az adott fényképezőgépet, mennyire biztos a keze, ha manuális fókuszról van szó mennyire jó a szeme. (Sajnos a fizikai képességek romlanak, ahogy az ember öregszik.) Vegyünk két felhasználót. Tegyük fel állványon van a gép, és AF állította az élességet (A gépek, obik egyeznek, még a gyári szórás is.). Mindkét felhasználó ugyan azt állította be a gépeken, ugyanúgy hívta a filmet, a negatív ugyan olyan lesz, ha egy egyszerűbb nagyításról van szó (Nincs bábozás vagy egyéb variálás.), a laborfelszerelés is egyezik, nagyítógép, papír, hívó, idő mozgatás. A két nagyítás annyira hasonló lesz, hogy nem lehet megkülönböztetni.   

És teljesen minegy, hogy tisztában vagy é a folyamattal. A paraméterek a nagyon lényegesek, ha egyeznek ugyanazon eredmények fognak születni. Tehát véletlenül is lehet technikai értelemben tökéleteset létrehozni, az eredmény nem attól függ tudatában vagy é a folyamatoknak, avagy nem… Sőt lehetsz büszke agy elért eredményre, kiteheted bárhova. Némi probléma az ismételhetőséggel van, vajon 2. -ra 3. -ra is létre tudod hozni?                                                                    Mert ha a zónarendszert használod, sokszor meg tudsz ismételni egy adott eljárást, vagy ha akarod tudatosan előre tervezhetően a kívánt irányban variálni is tudsz.

 De nézzünk még egy variációt, szerintem a legtöbben akik analógra fényképeznek, a legtöbb esetben úgy indulnak el fényképezni (Vagy a dolgukra, sétálni stb. hogy náluk van a fényképezőgép.) adott esetben nincs extra tervük vagy elképzelésük. Persze biztos van olyan is, hogy van előre elképzelt dolog, meg olyan is, hogy nincs.  

Tételezzük fel ez utóbbi eset van, és itt meg is bonyolítanám a történetet, vegyünk két párhuzamos személyt aki ugyan az, és két párhuzamos világot ahol minden egyezik tárgyak, fény stb. A két sztori között annyi eltérés van, az egyik személy zónarendszert használ előre kalibrált filmmel, filmekkel stb. (több magazin vagy gépváz). A másik vesz néhány tekercs (db)  ismeretlen filmet, befűzi a gépbe, majd előhívja egy hívóban gyári ajánlás szerint. Hogy legyen tét mindketten 60 felvételt késztenek összeségben, amit éppen észrevesznek pontosan olyan képkivágással mindketten. Aki zónázik szépen kiméri spotmérővel a feketéket és rendre a Zona III. rakja, nem gondolja túl nem variál sokat, a fehéreket pedig oda ahova kijön és arra filmre amivel az jön ki Zona VI-X -ig, persze megfelelő hívást kap minden film, és az expó az adott tényleges ISO-val. A másik delikvens beépített fénymérővel mér középre súlyozott mérővel, mert ez van a gépben, gyári ajánlás szerinti ISO-val.  

 Tegyük fel neked kell nagyítanod ezekről a negatívokról, 60db képet melyiket választod?...

A zónás variációban is lesz kihívás, mert nem lett képenként végig gondolva mit hogyan akarunk, az sem lesz annyira egyszerű. Tiéd a döntés…     

 

2022. október 22., szombat

Filmek összehasonlitása X.

Sziasztok! Facén az egyik topikban felmerült két film összehasonlításának kérdése (Két ISO100-nak titulált film.) Valaki leírta mit tapasztalt szkennelt állományt vizuálisan összehasonlítva, és az egyik jobban tetszett neki mint a másik variáció. De vajon hol volt, hol lehetett ahol ez az összehasonlítás reális volta elhasalt. Két alapvető probléma, az egyik a hívásmeredekség (Gamma, Hívás lágyága keménysége. Híváskontraszt stb.) erről nincs pontos infó. A másik a tényleges ISO kérdése, amiről szintén nincs infó pontosabban a film/hívás által létrejött tényleges ISO-val kellett volna az expót meghatározni, valójában filmenként van, vagy lehet két ismeretlen paraméterünk. Így nem lehet, pontosabban értelmetlen az összehasonlítás. Ha az alaptulajdonságok fülre kattintasz megtalálód a választ, link a lap alján. Nem először alakul ki ilyen vita, és nem is utoljára. Persze van ez több film és vagy hívó variációban is. Gondolom többen tudjátok műszerekkel vizsgáltam többféle film/hívó/hívás variációt, hatásokat, és időnként mostanság is teszek ilyet. És sokan azt is, hogy elég sok adatok kitúrtam ezzel kapcsolatban. Meg leírtam, sokak nem értik ezeket a dolgokat (Amivel valójában nincs is baj. Csak léci óvatosan a tanácsokkal.)

Maradjunk a példánál összehasonlítunk két filmet, ráadásul egyforma hívóban hívtuk őket. Mondjuk gyári ajánlás szerinti paraméterrel, bejegyzés írója szerint eltért a kontraszt szemre, fogadjuk el. Ha ezek után sem érti valaki mi a probléma leírok egy autós példát:    

-Az „A” autó jobban tetszik mint a „B”

-Miért

-„B” autóval jobban lehet kanyarodni

-Mennyivel kanyarodtál az adott autókkal

-Nem tudom, egyikben sem működőt sebességmérő…

Hát kb. így állunk, nem ismerjük sem a tényleges ISO-t sem a hívásmeredekséget, mégis határozottan állítunk, összehasonlítunk két klf. filmet…

Sokan nem értenek folyamatokat következményeket (Ezzel sincs baj.) Persze én is tévedhetek, ezzel kapcsolatban fel szoktam ajánlani, hogy próbáljuk ki együtt.

http://zonarendszer.blogspot.com/p/alaptulajdonsagok-kulonfele-hivas-es.html

Meg még:

http://zonarendszer.blogspot.com/search/label/Legjobb%20fekete%20feh%C3%A9r%20film

 

 

 

 

 

2022. június 25., szombat

CDS érzékelős fénymérők problémái. (Lunasix 3; Leningrád 6; Asahi Pentax Spot Exposure Meter Model II; Model III; stb.)

 



Most ezek a fénymérők 2022 -ben már nagyon öregek. A CDS érzékelő elhasználódásának ellenőrzése nagyon egyszerű, kezedbe veszed a fénymérőt rámérsz egy sötét árnyékban lévő részletre, mondjuk ISO100 beállításnál mérsz F:2,8 1/60 majd mérj rá egy napsütötte világos részletre ott meg mondjuk F:16 körül kér az 1/60 hoz. Most visszamérsz a sötét részletre, és ugyanazt kell mérned mint előzőleg. Ha többet mér akkor sajnos annyi lejárt a szavatossága a műszernek. Ha 3-4 perc elteltével sem méri ugyanazt, akkor erősen elhasználódott, inkább ne használd. Ha 1 perc alatt ugyanazt méri, kezdj el keresni egy jól működő fénymérőt.

Ha nem tudod fénymérőd érzékelője milyen csináld meg a próbát, nem kerül semmibe 😉

További CDS érzékelős fénymérők a beépített fénymérők, amik a fényképezőgépekbe vannak integrálva. Gondolok itt pl. az összes Prakticára ami menetes, és ez vonatkozik bizonyos nyugaton gyártott gépekre is, Leica, Pentax, Minolta, stb. Ha bizonytalan vagy keress rá az adott gépre, és vagy végezd el a fenti tesztet.

Bedi Endre segítségével itt egy lista, a CDS érzékelős fényképezőgépekről. Ezúton is köszönet érte.

Minolta SRT 101, 103b, XM, XE1 , XE5, XG2

Pentax Spotmatic SP, SPII, Spotmatic F, ES, ESII, stb.

Nikon Nikkormat széria, Nikon F,  F2 DP1 prizmás, stb.

Canon F1 old, FX, LTB, FTb, TLb, Canonet 28, stb.

Yashica Electro 35, Yashica FR, FR II, FX1, FX2, 124 G 6×6, stb.

Leica M4, R3

Olympus OM1, PEN F, stb.

Mamiya Sekor 1000 TL, 1000s prizma,

Penracon Six fénymérős prizmája

Pentax Spotmeter III

Voigtlander VSL1

Nem feltétlen teljes a lista, ezek ismertebb, viszonylag gyakrabban elkerülő gépek.