Alaptulajdonságok

Alaptulajdonságok:

Különféle hívás és expo hatása a látványra; ISO –ra; meredekségre; szemcsére és felbontásra a fekete fehér filmhívás során:

Ha kiválasztunk egy hívót, előhívunk benne bizonyos ideig egy filmet,

 pl. 20ºC –on (*). Az adott hívás paraméterezhető:
- tényleges érzékenysége (ISO másképp ASA, vagy DIN),
- meredeksége (6*)
- szemcsézete,
- felbontása,
- kontúr élessége.
- mechanikus tulajdonságok (7*)


 Az, hogy egy adott papírfajtán ugyanazon nagyítógéppel, papírhívóval (stb.) pozitív kép hogyan fog kinézni a tónusokat illetően leginkább, a filmhívás meredeksége határozza meg (Szerintem 85-95% -ban.).(2*)

Tehát nagyon különböző filmekkel, hívókkal és hívási eljárásokkal is hívhatunk azonos meredekségre, az igazi különbség, a szemcse, az érzékenység kihasználás, felbontás, és a kontúr élesség lesz.

Ha adva van két (Lehetne akár 10 féle is.) különböző pán anyag, amikre ugyanazt lefényképezzük, és előhívunk két eltérő hívóban (Lehetne akár 100 féle is.), de mindkét (illetve a több) hívás meredeksége azonos (pl. 0,55Gamma) (3*). És helyesen exponáltuk mindkét filmet (A hívásnak megfelelő tényleges ISO –val.), majd nagyítunk ezekről papírképet, a tónusok annyira hasonlítani fognak, hogy nem, vagy csak igen nehezen lehet őket megkülönböztetni.

A látványban a tónusokat illetően, sokkal nagyobb különbség lehet az azonos film/hívó de eltérő meredekségű híváskor. Pl. Tmax100 / Xtol 1+1 0,55gamma és 0,65 gamma esetén.

Itt még hozzátenném, ha a fenti példánál maradunk és a két eltérő meredekségre kidolgozott fekete fehér negatívról, készítünk egy egy nagyítást, ránézve a két nagyításra, az első legjobban szembetűnő különbség alapesetben, az eltérő hívásmeredekségből fog adódni. (Ha a szemcse nem tér el irreális módon.)

Érdemes még megemlíteni a szemcseképet, ezt nehéz egzaktul meghatározni, ez valami olyasmi, hogy mennyire „szép” a szemcse, nekem pl. a TriX400 szemcseképe sokkal jobban tetszik, mintha valamilyen „T” kristályos anyag szemcsésre kidolgozva.

Azt még megjegyezném, ha alulexponálunk egy filmet akkor az szemcsésebbnek hat, ha túlexponljuk akkor pedig csökken az élesség és a felbontás. De ez nagyobb témakontraszt és vagy nem megfelelő expo (és vagy kidolgozás) esetén akár egy képen belül is jelentkezhet. Mértéke eltérhet akár jelentősen is a fedettség függvényében. A sötétebb helyeken szemcsésebb, persze ez kevésbé zavaró mintha világosabb részén szemcsés egy kép.

Visszatérve a példánkhoz a Tmax100/Xtol 1+1 az általam kedvelt meredekséghez (kb. 0,55gamma) 8 percig kell hívni, ami nekem az általános film / hívás párosom (Normál hívás). Abban az esetben ha csökkentem a hívásidőt (Ésszerű határokon belül.) pl. 6min csökken a hívás meredeksége, csökken az ISO, kisebb lesz a szemcse, és javul a felbontás. (4*) Ha növelem a hívásidőt pl. 10min, meredekebb, kontrasztosabb lesz a kép, nő a szemcse, nő az ISO, csökken a felbontás. Sajnos az ISO a legtöbb esetben korán sem olyan mértékben nő, mint azt a gyártók illetve klf. szerzők állítják. Tehát például egy ISO400 -nak gyártott film (5*), erős túlhívás esetén sem lesz ISO1600 de mégy, lehet ISO800 se, sok esetben esetleg ISO500, cserébe a szemcse félelmetes nagyságokat érhet el. És még lágy papírra is nehezen nagyítható, a túlzott hívásmeredekség miatt. Viszont ha csökkentjük a hívásidőt az ISO rohamosan csökken, akár kevesebb mint a felére.

* első körben igyekezzünk betartani a 20ºC, és ne térjünk el.

2* Persze az adott film színérzékenysége (Persze itt a Pán kromatikus filmekre gondolok), és a gamma görbe alakja sem mindegy, de ezek csak 5-15% befolyásol, film / hívó / hívás jellege.

3* Később ki fog derülni, hogy igazából a gamma, korán sem olyan pontosan határozza meg a hívás meredekségét, mint a denzitáshatárok, de ebbe itt még nem mennék bele.
A gamma értéket, tört számokban adják meg pl. 0,33, a maximális érték normál filmeknél nem éri el az 1-et. Magasabb szám meredek, a kisebb szám lágyabb hívást jelent.

Hogy pontosan mit is jelent a gamma az alábbi könyvekben utána lehet nézni:
Fotozsebkönyv : Szerkesztők Morvay – Szimán Műszaki könyvkiadó 1965
Sevcsik Jenő : Fotólabor  1963  Műszaki könyvkiadó
Sevcsik Jenő : A Fotos Labor 1973 Műszaki könyvkiadó
Barabás – Gróh : A Fényképezés Kézikönyve  1956 Műszaki könyvkiadó


4* Más módon is csökkenthetem a hívás meredekséget, pl. nem a hívásidőt csökkentem, hanem a hígítást, pl. Xtol 1+1 helyett 1+2 hígítást használok. Így az ISO kevésbé csökken.

5* Sajnos több ISO400 –nak gyártott fekete fehér negatívnál is előfordul, hogy még az ISO400 –sem éri el. Illetve nem minden hívóban és hívási eljárás esetén lesz ISO400
(Persze ez előfordul ISO100 –as, és még alacsonyabbnak titulált filmekkel is.)

6* Másképp keménysége, vagy lágysága, hívás kontraszt, ennek meghatározására a gamma értéket használják, ezt a paramétert  a gyártók is meg szokták adni, különböző filmekhez hívásokhoz.

7* Mennyire sérülékeny az emulzió „szárazon” fényképezéskor, tankba fűzéskor, híváskor illetve a hívás, mosás és szárítás alatt. Meg persze száradás után amikor nagyítanánk róla. Mennyire fekszik síkban, mennyire „pöndörödik”. Milyen színű és vastagságú a hordozó, és az emulzió.



 
 
Üdvözöllek!
Ha kérdésed lenne, vagy jelentkeznél labortanfolyamra (Részletek „Főoldal” labortanfolyam fül.)  laborzona@gmail.com


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése