2015. május 13., szerda

Néhány szó az általam használt vegyszerekről, filmekről



Fekete fehér negatív hívásához, a legtöbb esetben a Kodak Xtol hívót használom 1+1 hígításban.




Ezt minden hívás után kiöntöm, minden hívást friss vegyszerrel végzek.

 Az általam nagyon kedvelt Kodak Tmax100 (N hívás); Tmax400 és Ilford Delta100 (N; N+2 hívás.) filmeket nagyon szépen, finom szemcsével, jó felbontással lehet előhívni benne, és az előbb említett filmek esetében a dobozra írt ISO -t is hozza. (2*) Az Ilford Delta100 N+2 hívás esetén, ISO200. A fenti felsorolásból akár kisfilmről is viszonylag éles, és finomszemcsés 30x40 analóg nagyítások készíthetők. Egy kisfilm hívó költsége 153Ft (1*) (200ml tömény Xtol. 2015-05.).

 Nagy témakontraszt esetén (ellenfényes és éjszakai felvételek „N-2” hívás) roll filmből az Ilford FP-4 filmet használom, filmhívásra saját keverésű PMK hívót (5*).
 



 Kisfilmre Agfa APX100, az eredeti „rombusz” logós filmet használom, nem keverendő össze, az Agfaphoto APX100 –al. A „B” oldat nekem nem annyira tömény, mint amit a recept ajánl, és külön a végső felhasználásra hígítva is van néhány liter, ezt temperálom, és ehhez adom 1+ 100 hígításban a tömény „A” oldatot. Természetesen felhasználás után ezt a oldatot is kiöntöm. Ami nagyon fontos még ennél a hívónál, hogy csak közvetlenül hívás előtt szabad összeönteni az „A” oldatot a „B” oldattal, mert ha várunk tönkre megy a hívó, és használhatatlan negatívot kapunk.

 Fekete fehér film híváskor (Lásd a „Főcím” sorban „Filmhívás” fül, mindig használok előfürdőt, 30s.). Forralatlan ioncserélt vizet használok, ennek a hőfoka is fontos, meg kell egyeznie a filmhívó és természetesen az összes vegyszer hőmérsékletével.

 Az előfürdő ideje is lényeges és hatással van a kialakuló képre, növeli a kontrasztot, és picit a tényleges ISO –t. Ezért azt javaslom, mindig ugyan annyi ideig tartson, vagy kalkuláljuk bele a hívásmeredekségbe, mert például 30s helyett 5min előfürdőt használunk az egy, másfél értékkel meredekebb hívást eredményezhet. Például ugyanazon hívásidő esetén „N” hívés helyett „N+1” vagy akár „N+1,5” hívást eredményezhet. (Ezzel az eljárással, úgy tudunk N+ hívásokat csinálni, hogy nem nő a szemcse, és a felbontás, meg az élesség sem csökken.)

Előfürdőt csak elöntős hívó esetén ajánlanám, mert nem elöntősnél több hívó lesz a végén, a sokadik hívásnál már erősen hígíthatja a hívót.

 Amikor szemcsés képeket szeretnék, Kodak Trix400 / Foma R09 1+40   ISO200.


Stopfürdő:

 Filmhívásnál 40g kálium-metabiszulfit (kálium-piroszulfit) 1000ml ioncserélt vízhez. Ennek a pH –ját rendszeresen ellenőrzöm pH mérő műszerrel (3*).

 Papírhívásnál, a Tetenal (4*) indikátoros stopfürdőt használok. Ennek két hatalmas előnyét tapasztalom. Nem büdös, és ha a pH érték emelkedik, átlátszatlanná válik, védőfényben. Ezért nagyítás közben, tudni fogjuk mikor öntsük ki, nem kell mérni a pH ezért meg sem feledkezhetünk róla.  

Rögzítésre saját keverésű vegyszert használok, Kodak F-24, annyiban térek el a recepttől, hogy kimérem a vegyszereket 4literhez, de 5l oldom.

Papírhívásra: Kodak Dektol hívót használom. Régebben a saját keverésű D-72 –öt, ezeket Adams ajánlotta. Mivel újra lehet kapni Dektol, ezt fogom használni. Megjegyzem szinte teljesen egyforma a két vegyszer hatása.

A vegyszerek oldásáról már van egy külön bejegyzés:

És itt következzen egy lista, az általam kipróbált fekete fehér filmek, és hívók (filmhívások) közül amikből a fent leírt filmeket, hívókat választottam. A felsorolásban van több olyan anyag amit mostanság nem használok. Ennek nem az az oka, hogy ezek használhatatlanok volnának. A fotóanyagoknak különféle tulajdonságai vannak (Ezekről olvashatsz a „Főcím” sorban „Alaptulajdonságok” –nál.), ezek közül olyan kompromisszumot kerestem, ami megfelel a finom szemcsézetnek, jó érzékenység kihasználásnak, viszonylag jó a felbontása és az élessége, megfelelő áron, Bp. –en beszerezhető, és a mechanikus tulajdonságai is megfelelőek.

Több anyagot még akkor próbáltam ki, amikor még nem mélyültem el annyira zónarendszerben (És a gyakorlati szenzitometriai vizsgálatokban.) ezért lehet újra kéne vizsgálni ezeket.

Ha kérdésed van valamelyik anyaggal kapcsolatban (Vagy nem érted miért nem használom, pedig szerinted a legjobb anyag.), vagy ismersz (használsz) olyan vegyszert, filmet, amiről nem volt szó, keress meg levélben a zonarendszerma@gmail.com  címen. Vagy ha ismersz olyat aki ilyen agyagokat használ, és csinál analóg nagyításokat is. Itt a végén azért megemlítenék két hívót, amit pl. nem használok, és leírom az okaimat is:

1. Ilford ILFOTEC DD-X ami szerintem, az egyik legjobb (Ha nem a legjobb.) általános célú hívó, csak magasabb áron szerezhető be, mint a Kodak Xtol, sajnos nem annyival jobb mint amivel drágább.

2. Kodak D-76 Magasabb az ára mint az Xtol -nak, és ha megvizsgáljuk a tulajdonságokat, szinte mindegyikben jobb az Xtol 1+1 hígításban.

- érzékenység kihasználás (ISO másképp ASA, vagy DIN),
- szemcsézet,
- felbontása,
- kontúr élesség
Akkor mégis miben jobb? A D-76 nagyon régi és ismert hívó, sokan nem mernek változtatni, azonkívül ez kapható 1l kiszerelésben is. Van aki nem tudja elhasználni lejárati időn belül az 5l vegyszert.

  

 
Kodak Trix400 / Foma R09 1+40   

 

2021-07-07   Frissítés

Sziasztok! Mint, nagyon sok minden az életben, a fotózás (laborálás) is kompromisszumokból áll, nem mindegy ki hogyan és miért köt meg egy kompromisszumot. Amikor a Tmax 100 -as filmet ajánlottam (N hívásokhoz) bizonyos % -al olcsóbb volt mint az Ilford D100, most, hogy a Tmax100 drágább szerintem nem érdemes használni. Abszolút értelemben a D100 a legjobb ISO100 -as film ami létezik, amikor a bejegyzés született „csak” N+2 hívásra ajánlottam, mert a Tmax 100 N+2 hívás esetén már lényegesen szemcsésebb és életlenebb volt mint a D100. A hívó árakat elnézve az Xtol (1+1) még mindig megéri. Nyilván a Ilford DD-x a jobb hívó (De csak ici picivel.), de szerintem aránytalanul többe kerül.



 És akkor itt a felsorolás, leginkább véletlenszerű, nem jelent „jósági” sorrendet:

Filmek:

Ilford Delta 400 (D400)
Ilford Delta 100 (D100)
Ilford FP-4
Ilford HP-5
Ilford Delta 3200 (D3200)
Ilford Pan 100
Ilford Pan400
Ilford Pan F Plus
Agfa APX 100 (Rombusz logó)
Agfa APX 400 (Rombusz logó)
Agfa APX 25 (Rombusz logó)
Agfaphoto APX100
Kodak Tmax 400
Kodak Tmax 100
Kodak Tmax P3200
Kodak Tri-X 400
Fuji Neopan 100
Fuji Neopan 400
Fuji Neopan 1600
Fomapan 100

Filmhívók:
Ilford ILFOTEC DD-X
Ilford Microphen
Ilford ILFOSOL S
Agfa Rodinal
Foma R09
FX-11 (Recept alapján kikevert)
FHM-4175 (Recept alapján kikevert)
Kodak D-76
Kodak D-76 (Recept alapján kikevert)
Kodak Xtol
Kodak Tmax RS
G-206 (Recept alapján kikevert)
Papírhívók:
Dektol
D-72 (Recept alapján kikevert)
Fenofort papírhívó (Régi vegyszer a Soós kereskedésből)

A réges régen (1980-tól) használt fekete fehér filmek, vegyszerek, filmhívások:
Az alábbi dolgoknak mostanra vonatkozó gyakorlati jelentősége gyakorlatilag nincs. Pusztán nosztalgia. Mivel frissen, folyamatosan, stabil minőségben, nem szerezhetők be.
Fortepan 50
Fortepan 100
Fortepan 200
Fortepan 400
Voltak még olyan filmek, hogy pl. Fortepan 34 de többre ezekkel kapcsolatban nem emlékszem.

ORWO NP 20
ORWO NP 22
ORWO NP 55 Ez egy 35mm mozifilm volt, és 10 – 20m tekercsekben lehetett kapni, és nekem kellett bekazettázni.

Filmhívók:
ORWO R09; Agfa Rodinal
Univerzális előhívó
G-206 (Recept alapján kikevert)
D-76
A-49
Ifosol S
Ilford Microphen   
 

1* A 200ml tömény Xtol –t / kisfilm vagy roll esetén is tedd bele, ha még a tankod lehetővé teszi is, hogy kevesebb vegyszerben hívj. Hogy miért arról később lesz szó. Ha nagyon érdekel küldj emailt. 
 

2* Sajnos ez nagyon sok film / hívó párosításról nem mondható el.

3* Ezt pH mérő papírral is kiválthatjuk:


5* PMK hívó. Erről is lesz egy külön írás valamikor. Előlegként, ez egy kétoldatos hívó az
„A” oldatban van Metol, Pirogallol, kálium-metabiszulfit.
„B” oldat Na-metaborát
A metaborát nagyon drága, sikerült előállítanom minimális összegekből, erről is lesz egy külön bejegyzés.

 
http://zonarendszer.blogspot.com/2022/02/pmk-hivo-pmkegy-nagyon-jo-kiegyenlitest.html 





Ha kérdésed lenne, vagy jelentkeznél labortanfolyamra (Részletek „Főoldal” labortanfolyam fül.) laborzona@gmail.com



2015. május 8., péntek

Vegyszerek, vegyszerkeverés, tárolás

Vegyszerek, vegyszerkeverés, tárolás, a fekete fehér negatívhíváshoz, és egyéb analóg kidolgozási lépésekhez:

A vegyszereket, a legtöbb esetben vízben oldjuk, az oldásra használt víz, több mindent befolyásolhat, főleg a hívók esetében. Természetesen legjobban az eltarthatóságot. A csapból folyó víz sokféle ásványi és adott esetben szerves anyagokat is tartalmazhat, ezek mennyisége milyensége, időben is változhat. Ezek a szabad szemmel láthatatlan anyagok, rongálhatják a hívót. Bizonyos gyártók, bizonyos hívókba vízlágyító vegyszert is adagolnak. Nem tartom valószínűnek, hogy a gyártók el tudnák találni előre, mennyi vízlágyítót adagoljanak az előre csomagolt hívóikhoz. Ha ioncserélt vizet használunk, akkor ezen változásoktól részben függetleníthetjük magunkat.
 Ha lúgosabb egy hívó általában keményebbre hív, valószínűleg szemcsésebbre is. Miért lényeges ez?
Az ioncserélt vizet kétféle képen szokták nagyobb, ipari méretekben, (mennyiségben) előállítani, gyanta tartállyal és fordított ozmózisos úton. Az egyik eljárásnál az eredeti vízhez képest enyhén lúgosabb, a másiknál kissé savas lesz. Ez a pH plusz vagy mínusz, ha minimálisan is, de befolyásolja a végeredményt. Persze vannak olyan tényezők amik lényegesen jobban beleszólnak adott esetben a hívás végeredményébe, de ha lehetséges maradjuk egy adott folyamatnál. Tehát mindig ugyanazt a hőmérőt, mérőedényt (5*), mérleget, stoppert (5*), használjunk és természetesen ugyanolyan ioncserélt vizet. Egyébként a gyanta tartályos egy nagyon enyhe NaCl oldatot ad.  Most (2015-05) a Víz-Ion (1*) ioncserélt vizet használom, ami a pl. a Tesco –ból viszonylag kedvező áron beszerezhető.

Célszerű oldás előtt, az ioncserélt vizet (Ha csapvizet használunk azt meg főleg.) felforralni, ennek kettős célja van, egyrészt a magas hőmérséklet, elpusztít bizonyos káros szerves anyagokat, másrészt erőteljesen csökken a vízben az oldott oxigén mennyisége. (2*) Úgy is mondhatnánk, ha forralatlan vizet használunk, a vízben maradt káros anyagok  „belülről” támadhatják meg a hívót.

 

 A problematika még, hogy a lágy víz (a desztillált víz még inkább) hajlamosabb a levegőből oxigént felvenni (3*), ezért közvetlenül a visszahűlés után oldjuk a vegyszereket, minél telitettebb az oldat annál kevesebb oxigént tud felvenni. Célszerű, úgy tárolni a vegyszereket, hogy levegő ne legyen felette, mert abból az oldat felveszi, a benne lévő oxigén ami károsítja az összetevőket.

 Ha van lehetőségünk használjunk mágneses vegyszerkeverőt (4*), ezzel is csökkentjük az oxigén bevitelt, a keverő sebességét úgy érdemes beállítani, hogy forgó tölcsér ne alakuljon ki, a folyadék teteje csak kicsit „horpadjon be”.

Ha hívó törzsoldatot, vagy végső hívót keverünk, használjunk feltétlenül ioncserélt, forralt vizet. Amikor ezt a törzsoldatot, közvetlenül felhasználás előtt hígítjuk (pl. Xtol 1+1 vagy R09 stb.), felesleges forralt vizet használni, mert olyan kevés ideig van az oldott oxigén a hívóban, hogy az kimutatható problémát nem okozhat.

Vegyszerkeverő

Helytelen, túl magas keverési fordulat + Oxigént visz a hívóba.


1000Ft -os Vegyszerkeverő  ;-)


Kiszerelt vegyszer esetén a csomagoláson lévő utasításoknak megfelelően járjunk el. A javasolt oldási hőmérsékletet ne lépjük túl.

Ha kiszerelt vegyszert oldasz, a legtöbb esetben a „B” tasakban van a tartósító, ezért javaslom úgy kezd az oldást, hogy a „B” tasakból tegyél néhány vegyszerkanállal a vízbe az „A” tasak oldása előtt. Ez védi a hívó vegyszereket, az oldást igazából nem lassítja.    

 




Saját vegyszer összeállításnál a receptben szereplő sorrend általában az oldási sorrend is.
Annyi megjegyzést tennék, ha hívót keversz, elsőre általában a hívóagyagokat oldjuk, de a teljes oldódásig a hívó „védtelen”, pl. ha a D-72 hívót keverem ki

 Metol                        3g

 Na-szulfit (vizm.)     36g

 Na-metabiszulfit        9g

Hidrokinon              12g
Na-karbonat (vizm.) 80g
K-bromid      2g              



Legelőször a Metolt kellene oldani, ha így teszek, már a keverés elején elszíneződik az oldat (Károsodhat a Metol.), ha viszont először a Na-szulfit rakom az oldatba, a Metol nehezen oldódik fel. Ezért elsőnek a szulfitot mérem ki, és egy pár mérőkanállal oldok (A fenti Na-szulfit mennyiségnél 10-20g –ot.), majd a Metolt. A Metol oldódása után a maradék (nagyobb rész ;-) szulfitot. Ezek után a többi hozzávalót, ezeket már a recept szerinti sorrendben. (Ezzel a módszerrel, nagyon szép tiszta oldatot kapok, általában 5l adagokban szoktam a vegyszert keverni, ezen mennyiség szűrése után, alig marad lepedék a szűrőpapíron.)

Fontos dolog, hogy a receptekben milyen „jellegű” vegyszer szerepel, vízmentes vagy kristályos. Ha nekünk egy adott vegyszerből „vízmentes” van, a receptben pedig „kristályos” szerepel (vagy fordítva), akkor keressünk rá az átváltásra. A vízmentes vegyszerekből kevesebb gramm kell.


 A hívókat, és a vegyszerek nagy részét maximum 30°C –os vízben oldom. A Na-tioszulfát (Kristályos.) esetén teszek kivételt, azt 40°C –os vízben oldom. Illetve a később lesz szó Na-metaborátról.

A vegyszerek oldása után, egyben 24h keresztül állni hagyom (Ha elkerülhetetlen akkor 8-10h keresztül). Általában az 5l ioncserélt vizes flakonban. Majd az idő letelte után leszűröm, szűrőpapíron (5*) keresztül.



Szűrőpapír és a tölcsér

Lehetőleg a vegyszer 20°C körüli hőmérsékleten tároljuk, magasabb hőmérsékleten fokozottabban bomlanak az összetevők, alacsonyabb hőmérsékleten (16°C) kiválhatnak. 

Magam több összenyomható 1,5l és 2,7l barna harmonikás vegyszertartót használok „napi használatra” . Ha egy összenyomható vegyszertárolót pl. Fenidonos hívó tárolására használtunk, lehetőleg ne tároljunk benne másmilyen vegyszert.



Harmonika tároló





Vannak 3l barna üvegeim is. Amikor leszűrtem, az 5l hívót, felét beteszem egy harmonikás tárolóba napi használatra, Másik felét a 3l barna üvegbe, „védőgázzal”. Több megoldással kísérleteztem, majd találtam egy 1literes szódás szifont, amit senki nem használt már. Elmostam, és feltöltöttem habpatronnal, egy habpatronba kb. 2,5l dinitrogén-oxid (N2O) fér. Ezzel töltöm fel a vegyszer feletti részt, eddig negatív tapasztalatom nem volt vele. Viszonylag egyszerű beszerezni, az ára sem magas. A beszívását nem javasolom, bár sokan használják kéjgázként, hosszabbtávon káros lehet.

 Ha üveget használunk, színültig töltjük, és melegszik a helyiség (nincs légkondink)  ahol az oldatot tároljuk, az oldat is melegszik tágul kifolyik az üvegből, ha hűl a vegyszer akkor összehúzódik és levegőt szív be. Ezért nekem nem tetszik az üveggyöngyös vagy dunakavicsos megoldás… 



Védőgáz




Lesz lassan egy írás, ahol leírom milyen hívókat és filmeket használok és javaslok használni.



1*Víz-Ion ioncserélt víz Tesco:




2* Egyébként az oldott oxigén problémát Dulovits: Így fényképezek c. könyvének 1957 kiadásában is említi 101-102 oldalon 11. pont a vegyszerek oldása.  

 Dolgoztam egy cégnél ahol gőzfejlesztőkkel is foglalkoztunk, ott szó szerint acélba vágó kérdés volt a megfelelő vízelőkészítés, az oldott oxigén belülről „kifúrta” az acélcsővet , a vízlágyító berendezés után a táptartályban lévő vizet fel kellett melegíteni 95ºC, hogy az oldott oxigén távozzon a tápvízből.



3*Gőzfejlesztőknél, kazánvédő vegyszerrel hidalták át a problémát.



4* Új vegyszerkeverőket az pl. AA labornál is beszerezhetőek, de érdemes a hirdetési oldalakon is körbenézni, az egyik vegyszerkeverőm a Vateráról származik ezer párszáz forintért. Keverőbaba szintén beszerezhető több méretben az AA labornál. Elérhetőség a „Beszerzés” fülnél.



5* Ezek beszerezhetők a Lombik KFT –nél, Azur vegyszerboltban és az AA labornál. Elérhetőség a „Beszerzés” fülnél. 


Üdvözöllek!
Ha kérdésed lenne, vagy jelentkeznél labortanfolyamra (Részletek „Főoldal” labortanfolyam fül.)  laborzona@gmail.com