Színszűrők hatása és talán a hatásmechanizmusa, fekete-fehér fotózásban.

2009 őszén kicsit jobban elgondolkodtam a szűrők működésén. A hazai szakirodalomban a legtöbb könyvben azt írják, hogy a szűrők a saját színüket világosítják, az ellenszínüket pedig sötétítik *1. (Egy kivétellel Barabás – Gróh : A fényképezés kézikönyve. Nem említi a kiegészítő színeket, mármint, hogy azokat sötétíti, itt csak az szerepel, hogy a saját színét világosítja… (2. kiadás 1956 294. old.) 
 Az elgondolásom szerint, az ellenszín pároknak ehhez a kérdéshez semmi köze. Inkább a szűrő spektrális áteresztése és a film érzékenysége (spektrális) határozza meg a végeredményt.Csak az emberi szem színérzékelésével függ össze ez a komplementer dolog
Színlátás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%ADnl%C3%A1t%C3%A1s#A_hum.C3.A1n_sz.C3.ADnl.C3.A1t.C3.A1s

Néhány 100ASA körüli film spektrális érzékenysége:
FP-4 adatlapja 1.oldal : http://www.ilfordphoto.com/Webfiles/2010712125850702.pdf 
D100 adatlapja 1. oldal:http://www.ilfordphoto.com/Webfiles/201062894918374.pdf
Acros100 adatlapja 4. oldal : http://fujifilm.co.uk/film/films/pdfs/acros1.pdf
A szabvány (MSZ 9620/1-72) a 380nm –től a 780nm –ig terjedő elektromágneses sugárzást tekinti látható tartománynak. 

380nm       425nm       480nm      550nm       580nm       625nm       780nm

Ibolya          kék           zöld          sárga                narancs                vörös

 
Egy fekete fehér szűrő visszatart bizonyos fénymennyiséget, de nem egyenletesen amilyen színűnek látjuk pl. zöld az a 480nm – 550nm terjedő hullámhosszú fényt kevésbé tartja vissza mint a többit, ezért a saját színét világosítja. Ennek mértéke függ a megvilágító fény összetételétől és a film spektrális érzékenységétől. Fentebb láthatjuk a három film színérzékenységege kicsit eltér. A D100 a sárgára, az FP-4 a narancsra, az Acros a sárga és a narancs közti sávra a legérzékenyebb. Mindhárom grafikonon látszik a zöldnél 500nm vissza esik az érzékenység.
Tehát szerintem a hatás amit egy szűrő kelt, pusztán annyi, hogy a saját színét világosítja, és a többi színt „sötétíti” , aminek mértéke leginkább attól függ mennyire van messze a „kiemeléstől”. Tehát az előbb említett zöld szűrő leginkább 480nm-550nm terjedő fényt engedi át, és az ettől eltérő hullámhosszakat pedig attól függően, mennyire vannak távol ettől a tartománytól sötétíti. Persze ebbe beleszól a film színérzékenyítése is.
 És ennek a folyamatnak semmi köze a színlátáshoz és színérzékeléshez, ellenszínekhez, ami egy fiziológiai dolog, és az ember színérzékelésével van összefüggésben.
Másképp megfogalmazva a fekete fehér film honnan tudja, hogy az emberi szem hogyan érzékeli a színeket? Ha jól tudom, az emberi szem mondjuk zöldnek látja az a fényt is, amiben az 500nm körüli tartomány dominál, de azt is ha pont ez a tartomány hiányzik és a többi megvan (ibolyától a vörösig). De a filmen nem egyforma feketedést fog okozni, azonos erősségű fény esetén, egy olyan nyersanyagon ami zöldre kevésbé érzékeny, második esetben erősseb feketedés lesz az eredmény.

A másik érdekes ha a látható fény hullámhossz tartományát egy vonalon ábrázoljuk 380nm – 780nm –ig, balról jobbra.
Bal oldalon lesz az ibolya majd a kék, zöld, sárga, narancs, majd a vörös.
Tapasztalatból tudjuk, a szűrők közül legerősebb hatása az ég sötétítésére a vöröst használhatjuk, utána a narancsot, és legenyhébb a sárga. Érdekes módon a sárga van a legközelebb a kékhez és a vörös a legtávolabb…

Az is érdekes, hogy nem egyenlő hosszúságúak a tartományok, legszűkebb a sárga, amire az emberi szem a legérzékenyebb, az ibolya, kék, zöld, narancs nagyságrendileg egyforma szélességű és a vörös a legszélesebb tartomány, nagyságrendileg 3x olyan széles mint az előbbiek.

A szem érzékelésében a zöld a második helyezett, a pán filmek meg pont ebben a tartományban kicsit érzéketlenebbek, ezért javasolják a könyvek hogy helyes világosságúnak érezzük használjunk zöld szűrőt v. zöldessárgát.

A napi gyakorlat szintjén, előre is pontosan meghatározhatjuk, milyen hatása is van egy adott szűrőnek a képre, ehhez spotméter, teszttábla, és egy denzitométer szükséges. A teszt elvégzése után, már a felvétel előtt láthatjuk, hogy az adott szűrő milyen mértékben változtatja meg a téma tónusvilágát (1/3 Fé pontosan, vagy pontosabban a fénymérő függvényében). A tesztet máshol fogom ismertetni. Arról van szó, hogy megvizsgáljuk a film és a fénymérő spektrális együttfutását.

*1 Pl. Fotoamatőr zsebkönyv Sárközi – Sevcsik 1968 131. old
„Színszűrők helyes használatához tudnunk kell, hogy minden színhez tartozik egy ellenszín; a kiegészítő szín. Fontosabb kiegészítő színpárok: sárga-ibolya, zöld-vörös, narancs-kék. „

Kalibrálás bemutatása egy Rollei RPX25 filmmel

Sziasztok!

Megint kalibrálás, szeretném ismételten bemutatni a fekete fehér negatívhívás kalibrálását, a most is kapható Rollei RPX25 filmen. Az általam használt és szerintem a legjobb módszer szerint. Szenzitométer és denzitométer segítségével.

A képek minőségért előre elnézést kérek (Nézd az illusztrációk bejegyzést.)

Első lépésben sötétben, a tesztelendő film egy 170-190mm darabjára szenzitométer segítségével ráexponálok egy 21 lépéses szürkelépcsőt 0,5Fé lépésközzel (Átfogás 10,5Fé.)

Középen a Műterhelés, szélen a tesztcsík.

Ezt a tesztcsíkot befűzőm a hívótank spiráljába, adott esetben egy tényleges hívás „mellé”, vagy a műterhelés* elé. Filmhívást úgy végzem, ahogy a főoldalon a filmhívás fülre kattintva megtalálhatod. A különbség a rögzítésnél lehet, aktív rögzítés során, ha eltér a rögzítési idő a tényleges hívástól, akkor a tesztcsíkot előbb vagy később veszem ki, eltérő filmek esetén.

Szárítás után, visszamérem denzitométerrel a tesztcsíkot.


Tesztcsík száradás után


Mérés a denzitométerrel

A mérés eredményét egy táblázatba írom:



Megkeresem azt a denzitásértéket ami 0,1D legközelebb van, ez lesz a Zóna I. ez jelen esetben a 7 mező (0,09D). Ehhez képest beírom romai számmal a zónákat.
Saját rendszeremben a még részletes fehéret 1,15D adja ki, keresem az ehhez legközelebb álló értéket, ami a 21. mező (1,13D) Zóna VIII. Ebből látszik, hogy ez egy „N” hívás volt.
Xtol 1+1 20°C 6,5perc (Percenként 3x forgatással.) 
A táblázatból is látszik, hogy nagyon alacsony az alapfátyol (0,07D), és semleges színű.

Tényleges ISO 25. Készítettem néhány tesztfelvételt, a felbontás, élesség és a szemcsézet sokkal rosszabb mint amire számítottam, kb. mint a Trix400 / Foma R09 csak a Kodak filmnek szebb a szemcseképe, és a tényleges ISO 200.

Az 0,1D (Illetve az ahhoz közeli.) érték mindig fix, ami a Zóna I. ami a feketét (részlet nélkül.) adja ki.
A felső érték változhat 1,15 – 1,35D között, a nagyítógép (Kondenzoros vagy diffúzoros.), papírhívó, és papír függvényében. Sőt eltérhet egyéni ízlés szerint is. Alapnak fogadjuk el Adams javaslatát, kondenzoros nagyítógéphez 1,15 – 1,25D, diffúzoros géphez 1,25 – 1,35D. Nyilvánvaló, ha kikísérleteztük a saját rendszerünkben a felső értéket, (pl. a saját rendszeremben az 1,15D) akkor annak mindig ezen érték közelében kell lennie. És attól függően milyen hívást szeretnénk ez az érték fix csak másik zónában lesz, ezen érték.

Tehát a saját rendszeremben:
N+2 Zóna VI. 1,15D
N+1 Zóna VII. 1,15D
N Zóna VIII. 1,15D
N-1 Zóna IX. 1,15D
N-2 Zóna X. 1,15D
Jelen esetben Xtol 1+1 hívás 20°C 6,5perc (Percenként 3x forgatással.) az „N” hívás.

Ha N+1 vagy N+2 hívást szeretnénk, akkor növelnünk kéne a hívásidőt, ha N-1 vagy N-2 hívást akkor pedig csökkenteni. 2*

Hogy talán érthetőbb legyen, ha mondjuk diffúzoros nagyítógéped van, és neked a felső érték 1,3D (Adams által javasolt 1,25 – 1,35D közti középérték.) Akkor ez így modosul:
N+2 Zóna VI. 1,3D
N+1 Zóna VII. 1,3D
N Zóna VIII. 1,3D
N-1 Zóna IX. 1,3D
N-2 Zóna X. 1,3D



*Műterhelést a folyamat legelején még világosban kerül a spirál közepébe. Kisfilm esetén 340mm film; roll esetén 170mm használhatatlan lejárt film. Ami "maxra" exponálodik a fényben.

2* A hívásidő változtatás esetén változik az ISO, szemcse, felbontás. Részletek itt:http://zonarendszer.blogspot.hu/p/alaptulajdonsagok-kulonfele-hivas-es.html

Ha kérdésed lenne, vagy jelentkeznél labortanfolyamra (Részletek „Főoldal” labortanfolyam fül.) laborzona@gmail.com

Saját kazettázású (kisfilmek) filmek

Egy bejegyzés a nagyobb tételben 10 – 20 – 30 stb. méteres tekercsekben beszerezhető, saját kazettázású (kisfilmek) fekete fehér filmek problémájáról. 

Sziasztok!

Amilyen hosszú a cím, ez egy rövid bejegyzés lesz.

Magam nagyon régen használtam, saját kazettázású filmeket, tanuló voltam és nagyon kevés pénzem volt. Időnként lehetett kapni ORWO NP 55 filmet nagyobb tekercsekben, ha jól emlékszem 30m tekercsben volt, jobb minőségű volt a Forte filmeknél és így 1 tekercs pár forinttal még olcsóbb is volt a Forténál. Forte filmeket is használtam méterben Fortepan 50 – 100 – 200. A Forte kazettákat használtam ORWO orsóval, ebben az orsóban egy rugós szerkezet fogta a filmet. Volt egy műanyag vonalzóból készült „vágómintám” amivel könnyebben lehetett a film végét levágni keskenyre a sötétben.

Mostanság is lehet filmet méterben kapni, például Ilfordot biztos, magam is láttam.

Kisfilm esetén ha 30x40cm nagyításokat szeretnénk, mindezt úgy, hogy a rövidebbik oldalt (ami 24mm) húzzuk fel 30cm (300mm) az több mint 10x nagyítás (pontosan 12,5x), ha bármi karc, porszem, hajszál stb. kerül a negatívra, az előbb említett mértékben meg lesz nagyítva. Saját kazettázásnál elkerülhetetlen hogy porszemek kerüljenek a filmre. A kazetta nyílása mindkét oldalán egy bársonyszerű anyag van amiben könnyen megtapadhatnak porszemek és egyéb szennyeződések, minél többször használunk egy kazettát annál több karc okozója lehet.* Ezért ha valaki nagyobb méretű nagyításokat szeretne 24x30 től, célszerű gyárilag kazettázott jó minőségű filmet használni. (Kivéve, ha létrejövő hatást pl. szemcsézet a kifejezést szolgálja.)

*Sajnos, ha rendszeresen tisztítjuk, pl. porszívózzuk a bevezető bársonyokat az sem jelent tökéletes megoldást. Ezért magunk által kazettázott filmet, csak kísérletezésre, és a nem annyira fontos felvételek készítésére merek javasolni.   

Vegyszer mennyiség, mozgatás gyakorisága:

Mielőtt elkezdenéd ezt olvasni, célszerű ezen írások elolvasása:
Alaptulajdonságok, hívás / kontraszt stb. összefüggése
Kalibrálás, szenzitométer, denzitométer


Időnként felmerül a minimális vegyszermennyiség kérdése, fekete fehér negatív hívása során, a különféle filmhívókkal kapcsolatban, így az általam kedvelt és „alaphívóként” használt Xtol hívóval kapcsolatban is (1+1 hívás).
Ha adva van egy hívótank amiben 260ml folyadék már ellepi a filmet (130ml Xtol + 130ml víz), sokan nem értik akkor minek 200ml tömény Xtol + 200ml víz „pazarlása”, pedig még a gyári ajánlásban is 100ml tömény Xtol elég egy leica vagy roll film negatív hívásához.
 Elég sok mérést végeztem különféle hívókkal / filmekkel kapcsolatban. A zónarendszert követve szeretnénk meghatározni a különféle hívásidőket egy adott film/hívó viszonyában, úgymint a normál („N”) a mínuszos („N-1” és „N-2”) és a pluszos („N+1” és „N+2”) esetében. (Az „N” és az N+ illetve N- hívások, különféle hívásmeredekségeket másképpen hívási kontrasztot jelentenek.) Sok mérést elvégezve, azt tapasztaltam, nem mindegy, hogy csak egy tesztcsíkot hívok elő magában (Tesztcsík látható a második linken is. A tankban csak a kb. 170mm tesztcsík van.), vagy egy teljes végigexponált film mellé teszem, a tesztcsíkot.

Műterhelés a spiral közepén

Műterhelés a spiral közepén, szélen a tesztcsík

 Persze az elején ezt nem tudtam, és mindenfélére gyanakodtam, vettem precízebb mérőhengereket, hőmérőt és ekkor kezdtem használni az aktív fixálást is. Az érdekes az volt, hogyha csak két tesztcsíkot hívtam elő egymás után, ugyanazon idővel, hőmérsékleten stb. a hívásmeredekség eltérése nagyon minimális volt, a két hívás között: Zóna VIII. esetén 0,01-0,02D.
 Ha pedig tényleges filmhívásra hívásra került sor, a hívás lágyabb volt (alacsonyabb meredekségű). Melynek eltérése fél vagy egy teljes zóna is lehetett, például kimértem egy film / hívó / hívásidőt „N” hívásnak, tényleges hívás esetén pedig N-1 hívás lett. Ezért arra jutottam, hogyha teszthívást csinálok számomra új, és eddig ismeretlen film esetén, akkor a tesztcsík (kb. 170mm „jó” film.) „mellé” műterhelést célszerű tenni (Nem közvetlenül mellé, érdemes becsavarni a spirál közepére, mármint amennyire lehet a tengely mellé, és tesztcsíkot pedig a spirál szélére.) Műterhelésnek kisfilm esetén, 340mm olyan használhatatlanul gyenge minőségű filmet használok amit „maximális” expo ért. Roll esetén 170mm.
  
Talán jobban érthető ha leírok egy gondolatkísérletet (Persze meg lehet csinálni a valóságban is. 1*):
Ezt úgy lehet elképzelni, van három tekercs filmed (Összesen 6 tekercs.), minden film első kockájára ugyan azt lefényképezed ugyan úgy. Az első tekercsre nem fényképezel többet, hanem előhívod, a második tekercs minden további kockájára „rendesen” fényképezel úgy ahogy szoktál. A harmadik tekercsen minden további kockát erősen túlexponálsz (Pl. leveszed az objektívet, és jó fényviszonyok között exponálsz 1/15s.). Ha a gyári ajánlás szerinti 100ml (Vagy az általam használt tank esetén (130ml Xtol + 130ml víz)előhívod a filmeket, és mindhárom film első kockáról nagyítasz, ugyanolyan papírra. Azt fogod tapasztalni, hogy az erősen túlexponált tekercsről készül nagyítás sokkal lágyabb lesz mint a másik kettő, még az is elképzelhető, hogy picit alexponált lesz. Az a tekercs amin csak egy kocka van lesz a legkeményebb fokozatú, lehet picit túlexponált is lesz. A maradék tekercs pedig a kettő között lesz.
 Ha most megismétled a fenti kísérletet még 3 tekercs filmen, de  200ml tömény Xtol + 200ml víz esetén azt fogod tapasztalni, hogy szemmel láthatóan kisebb lett az eltérés a nagyítások között.
A nagyobb mennyiségű vegyszer jobban biztosítja a különböző tekercsek, eltérő felület / fedettség miatt fellépő hívás meredekség szórását, és ha belegondolunk jelen pillanatban 100ml "tömény" Xtol 77Ft –ba kerül…

Azt még megjegyezném, hogy természetesen a magasabb vegyszermennyiség esetén is „ugrál” valamennyire a hívásmeredekség, a beexponál felületek területének és erősségének függvényében, ez is oka annak, hogy a gyakorlatban csak háromféle filmhívást használok N+2; N; és N-2. Valószínűleg síkfilm és nagyobb mennyiségű mindig friss hívó esetén tudnánk csak nagyon precízen beállítani a különböző filmhívásokat. Persze azért mert a zónarendszer kifejezetten síkfilmen ill. nagyformátumra lett kitalálva, és a zónarendszert maximálisan síkfilm esetén hozza (hozhatja) a maximumot, nem jelenti azt, hogy kisfilmen (Több gépváz.) középformátumban (Több magazin.) ne lehetne, vagy nem lenne értelme használni. Ha másra nem is gondolunk csak a tényleges ISO ismeretére, pontos expóra, vagy a képen lévő tónusok előre tervezhetőségére.     

A másik a vegyszermozgatás mikéntje, és gyakorisága, amit még szeretnék javasolni fekete fehér filmhívás esetén. Célszerű, nem folyamatosan mozgatni, hanem 1percenkét 3x max 4x. És mixer módon (A vegyszer mennyiségét természetesen úgy megválasztani, hogy a fentebb leírt bizonytalanságot elkerüljük.)

 Akkor nézzük meg mi is történik például a percenkénti forgatással, amit használok és másnak is javaslok. Képzelj el egy a negán két részletet, az egyik sok, a másik kevés fényt kapott. Elkezdődik a hívás, a vegyszer „bejutott” az emulzióba, közvetlenül mozgatás után mindkét filmrészlet „előtt” friss vegyszer van, a jobban beexponálódott 2* filmrészlet gyorsabban „kajálja” a vegyszert mint a kevésbé beexponált. Tegyük fel 20s alatt elhasználja, a mozgatásig van 40s addig alig hívódik. Az a részlet ami kevesebb expót kapott annak pedig van elég mert kevesebb vegyszer kell a kihívódáshoz. És mi következik ebből, kiegyenlítettebb lesz a hívás. Magyarán a negán ami fekete kevésbé lesz fekete.

Mi történik ha 30s mozgatunk ugyanolyan hívásidő mellett. A negán sötét részlet feketébb lesz, nő a kontraszt a hívás során. Magyarul keményebb negát kapunk. De ha adott meredekségre hívnánk, rövidíteni kell a hívásidőt, csakhogy a kevésbé exponált 3* részletek kevésbé hívódnak elő, az ISO meg ettől függ, magyarul bukod az érzékenységet.

1* Ez a téma felmerült egy vitafórumon is, ezért itt megjegyezném, hogy igen súlyos szellemi sérültnek kell lennie annak, aki úgy értelmezi a példámat, hogy minden fontos témát három külön filmre kell szerintem, lefényképeznie… Azoknak írom ezt a példát akik esetleg ki szeretnék próbálni, amihez valamilyen olcsóbb, vagy olcsón beszerzett filmet javasolnék. Persze nem kell hozzá 6 tekercs film, elég 4, viszont 6 hívás szükséges. Abból a két tekercsből amit túlexponálunk, az elején le kell vágni pár kockát ezek lesznek a 1 felvételes „tekercsek” (Célszerűbb 3-3 felvételeket készíteni, mért majd + - 1Fé eltéréssel ). 2 tekercsen marad 36 – 34 attól függően mennyi próbafelvételt végzünk az első pár kockákon, A többi kocka sem megy „pocsékba”.

2*ez a valóságban a világos részlet, ami a negán sötétebb.

 

3*a valóságban sötét ami a negán világos lesz.

A fentiek analóg fekete fehér nagyításra vonatkoznak, hogy szkennelés esetén mennyire használhatók, sajnos nem tudom megmondani, de ha van valakinek profi (Vagy nem annyira profi ;-) szkennere szívesen segítek a kísérletezésben.

Szkennelt papírkép

Üdvözöllek!

Ha kérdésed lenne, vagy jelentkeznél labortanfolyamra (Részletek „Főoldal” labortanfolyam fül.) laborzona@gmail.com

Néhány szó az általam használt vegyszerekről, filmekről

Fekete fehér negatív hívásához, a legtöbb esetben a Kodak Xtol hívót használom 1+1 hígításban.

Ezt minden hívás után kiöntöm, minden hívást friss vegyszerrel végzek.

 Az általam nagyon kedvelt Kodak Tmax100 (N hívás); Tmax400 és Ilford Delta100 (N; N+2 hívás.) filmeket nagyon szépen, finom szemcsével, jó felbontással lehet előhívni benne, és az előbb említett filmek esetében a dobozra írt ISO -t is hozza. (2*) Az Ilford Delta100 N+2 hívás esetén, ISO200. A fenti felsorolásból akár kisfilmről is viszonylag éles, és finomszemcsés 30x40 analóg nagyítások készíthetők. Egy kisfilm hívó költsége 153Ft (1*) (200ml tömény Xtol. 2015-05.).

 Nagy témakontraszt esetén (ellenfényes és éjszakai felvételek „N-2” hívás) roll filmből az Ilford FP-4 filmet használom, filmhívásra saját keverésű PMK hívót (5*).

 

http://zonarendszer.blogspot.com/2022/02/pmk-hivo-pmkegy-nagyon-jo-kiegyenlitest.html

 Kisfilmre Agfa APX100, az eredeti „rombusz” logós filmet használom, nem keverendő össze, az Agfaphoto APX100 –al. A „B” oldat nekem nem annyira tömény, mint amit a recept ajánl, és külön a végső felhasználásra hígítva is van néhány liter, ezt temperálom, és ehhez adom 1+ 100 hígításban a tömény „A” oldatot. Természetesen felhasználás után ezt a oldatot is kiöntöm. Ami nagyon fontos még ennél a hívónál, hogy csak közvetlenül hívás előtt szabad összeönteni az „A” oldatot a „B” oldattal, mert ha várunk tönkre megy a hívó, és használhatatlan negatívot kapunk.

 Fekete fehér film híváskor (Lásd a „Főcím” sorban „Filmhívás” fül, mindig használok előfürdőt, 30s.). Forralatlan ioncserélt vizet használok, ennek a hőfoka is fontos, meg kell egyeznie a filmhívó és természetesen az összes vegyszer hőmérsékletével.

 Az előfürdő ideje is lényeges és hatással van a kialakuló képre, növeli a kontrasztot, és picit a tényleges ISO –t. Ezért azt javaslom, mindig ugyan annyi ideig tartson, vagy kalkuláljuk bele a hívásmeredekségbe, mert például 30s helyett 5min előfürdőt használunk az egy, másfél értékkel meredekebb hívást eredményezhet. Például ugyanazon hívásidő esetén „N” hívés helyett „N+1” vagy akár „N+1,5” hívást eredményezhet. (Ezzel az eljárással, úgy tudunk N+ hívásokat csinálni, hogy nem nő a szemcse, és a felbontás, meg az élesség sem csökken.)

Előfürdőt csak elöntős hívó esetén ajánlanám, mert nem elöntősnél több hívó lesz a végén, a sokadik hívásnál már erősen hígíthatja a hívót.

 Amikor szemcsés képeket szeretnék, Kodak Trix400 / Foma R09 1+40   ISO200.

Stopfürdő:

 Filmhívásnál 40g kálium-metabiszulfit (kálium-piroszulfit) 1000ml ioncserélt vízhez. Ennek a pH –ját rendszeresen ellenőrzöm pH mérő műszerrel (3*).

 Papírhívásnál, a Tetenal (4*) indikátoros stopfürdőt használok. Ennek két hatalmas előnyét tapasztalom. Nem büdös, és ha a pH érték emelkedik, átlátszatlanná válik, védőfényben. Ezért nagyítás közben, tudni fogjuk mikor öntsük ki, nem kell mérni a pH ezért meg sem feledkezhetünk róla.  

Rögzítésre saját keverésű vegyszert használok, Kodak F-24, annyiban térek el a recepttől, hogy kimérem a vegyszereket 4literhez, de 5l oldom.

Papírhívásra: Kodak Dektol hívót használom. Régebben a saját keverésű D-72 –öt, ezeket Adams ajánlotta. Mivel újra lehet kapni Dektol, ezt fogom használni. Megjegyzem szinte teljesen egyforma a két vegyszer hatása.

A vegyszerek oldásáról már van egy külön bejegyzés:

http://zonarendszer.blogspot.hu/2015/05/vegyszerek-vegyszerkeveres-tarolas.html

És itt következzen egy lista, az általam kipróbált fekete fehér filmek, és hívók (filmhívások) közül amikből a fent leírt filmeket, hívókat választottam. A felsorolásban van több olyan anyag amit mostanság nem használok. Ennek nem az az oka, hogy ezek használhatatlanok volnának. A fotóanyagoknak különféle tulajdonságai vannak (Ezekről olvashatsz a „Főcím” sorban „Alaptulajdonságok” –nál.), ezek közül olyan kompromisszumot kerestem, ami megfelel a finom szemcsézetnek, jó érzékenység kihasználásnak, viszonylag jó a felbontása és az élessége, megfelelő áron, Bp. –en beszerezhető, és a mechanikus tulajdonságai is megfelelőek.

Több anyagot még akkor próbáltam ki, amikor még nem mélyültem el annyira zónarendszerben (És a gyakorlati szenzitometriai vizsgálatokban.) ezért lehet újra kéne vizsgálni ezeket.

Ha kérdésed van valamelyik anyaggal kapcsolatban (Vagy nem érted miért nem használom, pedig szerinted a legjobb anyag.), vagy ismersz (használsz) olyan vegyszert, filmet, amiről nem volt szó, keress meg levélben a zonarendszerma@gmail.com  címen. Vagy ha ismersz olyat aki ilyen agyagokat használ, és csinál analóg nagyításokat is. Itt a végén azért megemlítenék két hívót, amit pl. nem használok, és leírom az okaimat is:

1. Ilford ILFOTEC DD-X ami szerintem, az egyik legjobb (Ha nem a legjobb.) általános célú hívó, csak magasabb áron szerezhető be, mint a Kodak Xtol, sajnos nem annyival jobb mint amivel drágább.

2. Kodak D-76 Magasabb az ára mint az Xtol -nak, és ha megvizsgáljuk a tulajdonságokat, szinte mindegyikben jobb az Xtol 1+1 hígításban.

- érzékenység kihasználás (ISO másképp ASA, vagy DIN),
- szemcsézet,
- felbontása,
- kontúr élesség
Akkor mégis miben jobb? A D-76 nagyon régi és ismert hívó, sokan nem mernek változtatni, azonkívül ez kapható 1l kiszerelésben is. Van aki nem tudja elhasználni lejárati időn belül az 5l vegyszert.

  

 

Kodak Trix400 / Foma R09 1+40

 

 

 

 

2021-07-07   Frissítés

Sziasztok! Mint, nagyon sok minden az életben, a fotózás (laborálás) is kompromisszumokból áll, nem mindegy ki hogyan és miért köt meg egy kompromisszumot. Amikor a Tmax 100 -as filmet ajánlottam (N hívásokhoz) bizonyos % -al olcsóbb volt mint az Ilford D100, most, hogy a Tmax100 drágább szerintem nem érdemes használni. Abszolút értelemben a D100 a legjobb ISO100 -as film ami létezik, amikor a bejegyzés született „csak” N+2 hívásra ajánlottam, mert a Tmax 100 N+2 hívás esetén már lényegesen szemcsésebb és életlenebb volt mint a D100. A hívó árakat elnézve az Xtol (1+1) még mindig megéri. Nyilván a Ilford DD-x a jobb hívó (De csak ici picivel.), de szerintem aránytalanul többe kerül.

 És akkor itt a felsorolás, leginkább véletlenszerű, nem jelent „jósági” sorrendet:

Filmek:

Ilford Delta 400 (D400)

Ilford Delta 100 (D100)

Ilford FP-4

Ilford HP-5

Ilford Delta 3200 (D3200)

Ilford Pan 100

Ilford Pan400

Ilford Pan F Plus

Agfa APX 100 (Rombusz logó)

Agfa APX 400 (Rombusz logó)

Agfa APX 25 (Rombusz logó)

Agfaphoto APX100

Kodak Tmax 400

Kodak Tmax 100

Kodak Tmax P3200

Kodak Tri-X 400

Fuji Neopan 100

Fuji Neopan 400

Fuji Neopan 1600

Fomapan 100

Filmhívók:

Ilford ILFOTEC DD-X

Ilford Microphen

Ilford ILFOSOL S

Agfa Rodinal

Foma R09

FX-11 (Recept alapján kikevert)

FHM-4175 (Recept alapján kikevert)

Kodak D-76

Kodak D-76 (Recept alapján kikevert)

Kodak Xtol

Kodak Tmax RS

G-206 (Recept alapján kikevert)

Papírhívók:

Dektol

D-72 (Recept alapján kikevert)

Fenofort papírhívó (Régi vegyszer a Soós kereskedésből)

A réges régen (1980-tól) használt fekete fehér filmek, vegyszerek, filmhívások:

Az alábbi dolgoknak mostanra vonatkozó gyakorlati jelentősége gyakorlatilag nincs. Pusztán nosztalgia. Mivel frissen, folyamatosan, stabil minőségben, nem szerezhetők be.

Fortepan 50

Fortepan 100

Fortepan 200

Fortepan 400

Voltak még olyan filmek, hogy pl. Fortepan 34 de többre ezekkel kapcsolatban nem emlékszem.

ORWO NP 20

ORWO NP 22

ORWO NP 55 Ez egy 35mm mozifilm volt, és 10 – 20m tekercsekben lehetett kapni, és nekem kellett bekazettázni.

Filmhívók:

ORWO R09; Agfa Rodinal

Univerzális előhívó

G-206 (Recept alapján kikevert)

D-76

A-49

Ifosol S

Ilford Microphen   

 

1* A 200ml tömény Xtol –t / kisfilm vagy roll esetén is tedd bele, ha még a tankod lehetővé teszi is, hogy kevesebb vegyszerben hívj. Hogy miért arról később lesz szó. Ha nagyon érdekel küldj emailt. 

http://zonarendszer.blogspot.com/2015/09/normal-0-21-false-false-false-hu-x-none.html 

 

2* Sajnos ez nagyon sok film / hívó párosításról nem mondható el.

3* Ezt pH mérő papírral is kiválthatjuk:

https://www.google.hu/search?q=ph+m%C3%A9r%C5%91+indik%C3%A1tor+pap%C3%ADr&biw=853&bih=571&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=pZNLVbTGIsr0UKHmgGg&ved=0CFwQsAQ&dpr=1.5

4* http://www.syrex.hu/index.php?route=product/category&path=51_53_56

5* PMK hívó. Erről is lesz egy külön írás valamikor. Előlegként, ez egy kétoldatos hívó az

„A” oldatban van Metol, Pirogallol, kálium-metabiszulfit.

„B” oldat Na-metaborát

A metaborát nagyon drága, sikerült előállítanom minimális összegekből, erről is lesz egy külön bejegyzés.

http://www.jackspcs.com/pmk.htm

 

http://zonarendszer.blogspot.com/2022/02/pmk-hivo-pmkegy-nagyon-jo-kiegyenlitest.html 

Ha kérdésed lenne, vagy jelentkeznél labortanfolyamra (Részletek „Főoldal” labortanfolyam fül.) laborzona@gmail.com