Nagyításbemutató 2025 Ősz és tél

 Sziasztok!

Tudjátok időnként a laborban biztosítok díjmentes nagyításnézés lehetőséget. Mivel éppen most több hasonló esemény is fut, azt kérném tőletek, ha érdeklődnétek egy ilyen lehetőség iránt, és biztosak vagytok benne, hogy nem egy másik aktuális eseményre mennétek, azt kérném, hogy jelezzétek nekem és egyeztetünk időpontot.

Amit én tartok az nem tanfolyam, csak bemutató. (Persze megoldható az is ha valakit, valakiket érdekel ez ügyben is kereshetsz, akár a fényméréstől a papírképig. Meg érdeklődés esetén zónarendszer. Ahol az is kiderül, hogy ez egy nagyon gyakorlati dolog, nem elég olvasni róla, csinálni kell.) Tehát ez csak bemutató, persze ha kérdés lenne arra természetesen igyekszem válaszolni.

Az érdeklődőktől azt kérném, hogy küldjenek üzenetet, az első kettő, illetve négy a nyerő.

Két dolgot mondanék előre, 2 ember fér be, rajtam kívül, és a hely Bp. szélén a III. kerületben van, előre szólok a labor megközelítése, ha tömegközlekedéssel jönnél, kicsit körülményesebb mint autóval. Ha leszállsz a buszról gyalogolni kell kb. 1300m, ebből rögtön az elején van egy meredek emelkedő kb. 300m.

Ezt azért írtam mert volt aki lemondta a gyaloglás miatt, gondoltam előre szólok.

Aki gépjárművel érkezik attól kérnék annyi segítséget, hogy azt aki gyalog jönne azt esetleg hozza el, ezt előre is köszönöm, és kérném ezt előre jelezze ha tud segíteni ebben, meg kérnék engedélyt az adatai megosztására.

Már volt jó pár ilyen és beszéltünk róla, hogy időnként tartok „bemutatót” laborálásból térítésmentesen, főleg nagyításra gondolok 1-2óra alkalmanként, eljössz és megnézheted hogyan nagyítok, milyen a nagyítási módszerem élőben. Hátha többen kedvet kapnak a dologhoz. Vagy megnézhetik kockázatmentesen mibe is kezdenének…

Ilyen alkalom lesz hétköznap és hétvégén is, de elsősorban hétvégén.

Ha jönnél, nem kell hoznod semmit, KV-ét Teát tudok adni, a valamilyen extrára vágysz azt hozzál.

Nem kell hoznod negatívokat mert van belőle elég amiről lehet nagyítani. Ha szeretnél hozni saját negát az is megoldható, csak előre beszéljük meg.

Nyilván amit hozol negatívot arról nem minden esetben garantálható a megfelelő végeredmény.

Még valami, írtam egy posztot, ha lehetséges mielőtt jönnél léci olvasd el:

https://zonarendszer.blogspot.com/2024/11/megjegyzes-nagyitasbemutatokhoz.html

 

Sziasztok!

Ha a fenti bejegyzéssel kapcsolatban, vagy bármilyen a Zónarendszert, nagyítást, filmhívást, vegyszerkeverést, vegyszereket stb. illetően kérdése lenne. Illetve jelentkezne valamelyik Zónatanfolyamra, ingyenes nagyítás, filmhívás bemutatóra, vagy személyes konzultációt szeretne bármilyen témában, a laborzona@gmail.com címen elér.

Vagy a facebook-on, szeretne beszélgetni a fenti témákról. Vagy javaslata lenne bármivel kapcsolatban, eszmét, recepteket cserélne:

https://www.facebook.com/groups/973851197039484

Megjegyzés a nagyításbemutatókhoz.

Sziasztok! Valamit megjegyeznék a nagyításaimmal  kapcsolatban, nem vagyok profi laboros, max egy haladóbb amatőr. Azok a nagyítások amiket láthattok illetve a folyamat amivel létrehozom a nagyitásokat, annak viszonylagos egyszerűsége nem az én zsenialitásomat, hanem egy nagyon jól kitalált rendszer használhatóságát bizonyítja. A rendszer a pontos expora és a pontos hívásra és ezek mérhetőségére alapul, ebben semmi művészet nincs, nem kell hozzá semmi tehetség, egy meló amit pontosan végre kell hajtani, amit bárki meg tud csinálni.

A legtöbb esetnem egy könnyen másolható negatív a végeredmény, aminek összes részlete megjelenik a pozitív képen. Illetve vannak olyan köztes esetek amikor már a fénymérésnél tudjuk hogyan alakulnak az adott részletek.

Úgy is megfogalmazhatjuk, a valóság különféle részletei amik különféle módon verik vissza fényt, ezek különféle denzitásban jelennek a negatívon. Ezek mérhetőek és előre tervezhetőek, és illeszthetők (A témakontraszt figyelembevételével.) expoval és negatívhívással a nagyítógéphez, papírhívóhoz, papírhoz.

A negatívon lévő részleteket meghatározhatjuk a denzitás segítségével, a denzitást meghatározhatjuk fedésként vagy feketedésként. Denzitást szám szerint meghatározhatjuk, a magasabb szám erősebb feketedést jelent, az általam használt ezközökkel ez úgy alakul a papíron elérhető legfeketébb a 0,1D vel határozható meg (Ez gyakorlatilag minden esetben így van.) A papír maximális fehér „előtti” világosszürke árnyalat 1,14D.

 (Néhány megjegyzés: A denzitás értékek az alapfátyol felett értendőek. A magasabb denzitásérték sötétebb, átlátszatlanabb negatívot jelent. A 0,1D az alap ez egy szenzitometriai érték, ehhez értékhez van kötve az ISO is. És ez adja a fotópapíron a legfeketébb pontot.) A felső értéket viszonyleg egyszerűen meg lehet állapítani a saját rendszerünkhöz, egyébként Adams is tesz ajánlásokat a felső értékre, ha nincs kedved vagy lehetőséged azt is használhatod kiindulásnak.

Beteszek egy fényképet amin látható egy ilyen papírra nagyítás, a felső határ meghatározására.

Ha megvan a felső határ, akkor úgy kell a fényt mérni, és a filmet hívni, hogy a határokat figyelembe vesszük.

 

 

 

Sziasztok!

Ha a fenti bejegyzéssel kapcsolatban, vagy bármilyen a Zónarendszert, nagyítást, filmhívást, vegyszerkeverést, vegyszereket stb. illetően kérdése lenne. Illetve jelentkezne valamelyik Zónatanfolyamra, ingyenes nagyítás, filmhívás bemutatóra, vagy személyes konzultációt szeretne bármilyen témában, a laborzona@gmail.com címen elér.

Vagy a facebook-on, szeretne beszélgetni a fenti témákról. Vagy javaslata lenne bármivel kapcsolatban, eszmét, recepteket cserélne:

https://www.facebook.com/groups/973851197039484

Stopfürdő

 Stopfürdő

Sziasztok! Talán kicsit elhanyagolt része a fekete-fehér laborálásnak, van aki nem használ stopfürdőt és egyből a fixirbe rakja hívás után az anyagot. Van aki „sima” vizet használ. És lehet valamilyen savas vegyületet használni stopfürdőnek. Lehet ezekből hívvitákat generálni, ki mit miért használ vagy nem használ. (Magam a filmhívás megállítására Na-piroszulfit 36g/1000ml-ert használok és filmhívás elött pH mérővel ellenőrzőm, ha a pH6 körül van, cserélem a folyadékot.) Van aki 10% vagy 20% ecetoldatot használ, és minden filmkidolgozáshoz frisset kever. (Egyébként a Csillag - Baricz: Első nagyításaim c. könyvben is az ecetet ajánlják, mert könnyen elérhető.) Magam nagyon régóta használom a K-piroszulfitot és a Na-piroszulfitot stopfürdőnek, mivel ecetet nagyon régen használtam lehet erősen megkopott emlékeim szerint, a Na-piroszulfit tartósabb.

Azonban nagyításhoz (Papírhívás befejezéséhez.) valamilyen gyárilag kiszerelt citromsavas és egyben indikátoros vegyszert használok, régebben Tetenalt, most Fomát vagy Adoxot. Régebben itt is ugyanazt használtam mint a filmkidolgozás során. A -piroszulfit meglehetősen büdös, kellemetlen szagú valami, az ecetnek is van egyfajta „illata”. A citromsavas fürdők inkább szagtalannak nevezhetők. De mégsem ez a legnagyobb előnyük, hanem az indikátoros mivoltuk, az az védőfényben még jobban látható a színváltozás, amikor megemelkedik a pH és gyakorlatilag átlátszatlan lesz a folyadék, ennek hatalmas előnye akkor van, ha főleg nagyobb méreteket nagyítasz (Nagyobb méretű papírral nagyobb a kihordás, és több hívó kerül át a stopfürdőbe.) a nagyobb méretű papír db ára is húzósabb, és több db papírt is elronthatsz, mert nem állt meg a hívás. Ha olyan fürdőt használsz ami nem indikátoros (Pl. ecet), a pH változást nem jelzi semmi, mire tetten éred a problémát már több nagyobb méretű nagyítás landolhat a kukában… És így a gazdaságosabbnak látszó (Pl. ecetes) megoldás a végén többe fog kerülni, nem beszélve az időről és a kellemetlenségről. Az óriási előny abban rejlik, hogy gyakorlatilag lehetetlen nem észrevenni a folyadék elhasználtságát, és így eggyel kevesebb dologra kell figyelni az egyéként legjobb és legizgalmasabb munkafolyamat közben, ami az analóg laborálással kapcsolatos  😊

Ilyen indikátoros Stop-ot, több cég is kínál, pl. Ilford, Foma, Adox.

 

https://www.adox.de/Photo/adostop-eco-2/

https://www.ilfordphoto.com/1893870?___store=ilford_brochure&___from_store=ilford_uk

https://www.foma.cz/en/fomacitro

Zónarendszer és a multi papír „összefüggése” vagy inkább az összeegyeztetése, használhatósága.

Sziasztok!

Zónarendszer és a multi papír „összefüggése” vagy inkább az összeegyeztetése, használhatósága.

Amikor Adams kitalálta a zónarendszert még nem volt multipapír. De ez nem jelenti azt, hogy a multipapírral összefüggésben nem lehetne használni a zónarendszert, illetve a multipapír használata feleslegessé tenné a zónarendszert. Nekem legtöbb tapasztalatom az Ilford Multi IV. és Multi V. papírral van. Ugye multi papírral finomabban lehet „adagolni” a fokozatokat, a hozzá gyártott szűrőkészlettel. A fix fokozatú papírokat általában 5 fokozatban gyártják, a multi papírhoz való szűrtőkészlettel 11 fokozatban, finomabban szabályozható a nagyítás tónusa. Ezen blogon is megtalálható ajánlás szerint, meghatározzuk egy előre elkészített szürkelépcsővel (Egy negatívra exponált és előhívott szürkeék aminek ismerjük a denzitásértékeit.) a nagyítógépünk / nagyítópapírunk / papír hívónk alap denzitáshatárait. Ez fix papírnál elég nyilvánvaló. Multi papírnál annyiban módosul, hogy egy fokozatot kiemelünk 00; 0; 1; 1,5; 2; 2,5; 3; 3,5; 4; 4,5; 5 készletből, középen a 2,5 szűrő van, ehhez kalibrálunk. Az általam használt rendszerben nagyítógép / nagyítópapír (Ami az Ilford Multi V.) / papír hívó (D-72) / 1,5min hívás. A abszolút feketét a 0,1D adja, (De ez nem is lehet másképp megfelelő nega esetében.) a papír alap fehérnél egy árnyalattal szürkébbet az 1,14D adja ki. Elsőre képzeljétek úgy, hogy fix fokozatú papírként használnánk ezt a Multi papírt. További lehetőség, ha keményebb képeket kedveled 0,5-1-1,5-2 fokozattal lágyabb fokozathoz, ha lágyabb képeket kedveled 0,5-1-1,5-2 keményebb fokozathoz kalibrálsz a 2,5 szűrőnél. De maradjunk annál a változatnál, hogy a 2,5szűrőhöz kalibrálsz. Csinálsz egy résznagyítást a 2,5 szűrővel, és ha nem tetszik az eredmény ½ fokozat változtatással tudunk lágyabbat vagy keményebbet nagyítani. Lehetőségünk van egy alapexpót adni a papírnak egy adott szűrővel és + fényt adni a papír egy adott területére egy másik szűrővel, ami lágyabb vagy keményebb fokozatot jelent egy papíron belül.

 

A szerintem fentebb leírt módszer adja a legnagyobb mozgásteret az analóg fekete fehér eljárás esetében.

 

 

Ha a fenti írással kapcsolatban kérdésed lenne, lehetőség van személyes egyeztetésre esetleg tudok telefonon is segíteni. Ne aggódj, ha elsőre bonyolultnak tűnik, ha elkezded, a gyakorlatban helyükre kerülnek a kirakós darabjai.

 

Vegyszer mennyiség, mozgatás gyakorisága:

Mielőtt elkezdenéd ezt olvasni, célszerű ezen írások elolvasása:
Alaptulajdonságok, hívás / kontraszt stb. összefüggése
Kalibrálás, szenzitométer, denzitométer


Időnként felmerül a minimális vegyszermennyiség kérdése, fekete fehér negatív hívása során, a különféle filmhívókkal kapcsolatban, így az általam kedvelt és „alaphívóként” használt Xtol hívóval kapcsolatban is (1+1 hívás).
Ha adva van egy hívótank amiben 260ml folyadék már ellepi a filmet (130ml Xtol + 130ml víz), sokan nem értik akkor minek 200ml tömény Xtol + 200ml víz „pazarlása”, pedig még a gyári ajánlásban is 100ml tömény Xtol elég egy leica vagy roll film negatív hívásához.
 Elég sok mérést végeztem különféle hívókkal / filmekkel kapcsolatban. A zónarendszert követve szeretnénk meghatározni a különféle hívásidőket egy adott film/hívó viszonyában, úgymint a normál („N”) a mínuszos („N-1” és „N-2”) és a pluszos („N+1” és „N+2”) esetében. (Az „N” és az N+ illetve N- hívások, különféle hívásmeredekségeket másképpen hívási kontrasztot jelentenek.) Sok mérést elvégezve, azt tapasztaltam, nem mindegy, hogy csak egy tesztcsíkot hívok elő magában (Tesztcsík látható a második linken is. A tankban csak a kb. 170mm tesztcsík van.), vagy egy teljes végigexponált film mellé teszem, a tesztcsíkot.

Műterhelés a spiral közepén

Műterhelés a spiral közepén, szélen a tesztcsík

 Persze az elején ezt nem tudtam, és mindenfélére gyanakodtam, vettem precízebb mérőhengereket, hőmérőt és ekkor kezdtem használni az aktív fixálást is. Az érdekes az volt, hogyha csak két tesztcsíkot hívtam elő egymás után, ugyanazon idővel, hőmérsékleten stb. a hívásmeredekség eltérése nagyon minimális volt, a két hívás között: Zóna VIII. esetén 0,01-0,02D.
 Ha pedig tényleges filmhívásra hívásra került sor, a hívás lágyabb volt (alacsonyabb meredekségű). Melynek eltérése fél vagy egy teljes zóna is lehetett, például kimértem egy film / hívó / hívásidőt „N” hívásnak, tényleges hívás esetén pedig N-1 hívás lett. Ezért arra jutottam, hogyha teszthívást csinálok számomra új, és eddig ismeretlen film esetén, akkor a tesztcsík (kb. 170mm „jó” film.) „mellé” műterhelést célszerű tenni (Nem közvetlenül mellé, érdemes becsavarni a spirál közepére, mármint amennyire lehet a tengely mellé, és tesztcsíkot pedig a spirál szélére.) Műterhelésnek kisfilm esetén, 340mm olyan használhatatlanul gyenge minőségű filmet használok amit „maximális” expo ért. Roll esetén 170mm.
  
Talán jobban érthető ha leírok egy gondolatkísérletet (Persze meg lehet csinálni a valóságban is. 1*):
Ezt úgy lehet elképzelni, van három tekercs filmed (Összesen 6 tekercs.), minden film első kockájára ugyan azt lefényképezed ugyan úgy. Az első tekercsre nem fényképezel többet, hanem előhívod, a második tekercs minden további kockájára „rendesen” fényképezel úgy ahogy szoktál. A harmadik tekercsen minden további kockát erősen túlexponálsz (Pl. leveszed az objektívet, és jó fényviszonyok között exponálsz 1/15s.). Ha a gyári ajánlás szerinti 100ml (Vagy az általam használt tank esetén (130ml Xtol + 130ml víz)előhívod a filmeket, és mindhárom film első kockáról nagyítasz, ugyanolyan papírra. Azt fogod tapasztalni, hogy az erősen túlexponált tekercsről készül nagyítás sokkal lágyabb lesz mint a másik kettő, még az is elképzelhető, hogy picit alexponált lesz. Az a tekercs amin csak egy kocka van lesz a legkeményebb fokozatú, lehet picit túlexponált is lesz. A maradék tekercs pedig a kettő között lesz.
 Ha most megismétled a fenti kísérletet még 3 tekercs filmen, de  200ml tömény Xtol + 200ml víz esetén azt fogod tapasztalni, hogy szemmel láthatóan kisebb lett az eltérés a nagyítások között.
A nagyobb mennyiségű vegyszer jobban biztosítja a különböző tekercsek, eltérő felület / fedettség miatt fellépő hívás meredekség szórását, és ha belegondolunk jelen pillanatban 100ml "tömény" Xtol 77Ft –ba kerül…

Azt még megjegyezném, hogy természetesen a magasabb vegyszermennyiség esetén is „ugrál” valamennyire a hívásmeredekség, a beexponál felületek területének és erősségének függvényében, ez is oka annak, hogy a gyakorlatban csak háromféle filmhívást használok N+2; N; és N-2. Valószínűleg síkfilm és nagyobb mennyiségű mindig friss hívó esetén tudnánk csak nagyon precízen beállítani a különböző filmhívásokat. Persze azért mert a zónarendszer kifejezetten síkfilmen ill. nagyformátumra lett kitalálva, és a zónarendszert maximálisan síkfilm esetén hozza (hozhatja) a maximumot, nem jelenti azt, hogy kisfilmen (Több gépváz.) középformátumban (Több magazin.) ne lehetne, vagy nem lenne értelme használni. Ha másra nem is gondolunk csak a tényleges ISO ismeretére, pontos expóra, vagy a képen lévő tónusok előre tervezhetőségére.     

A másik a vegyszermozgatás mikéntje, és gyakorisága, amit még szeretnék javasolni fekete fehér filmhívás esetén. Célszerű, nem folyamatosan mozgatni, hanem 1percenkét 3x max 4x. És mixer módon (A vegyszer mennyiségét természetesen úgy megválasztani, hogy a fentebb leírt bizonytalanságot elkerüljük.)

 Akkor nézzük meg mi is történik például a percenkénti forgatással, amit használok és másnak is javaslok. Képzelj el egy a negán két részletet, az egyik sok, a másik kevés fényt kapott. Elkezdődik a hívás, a vegyszer „bejutott” az emulzióba, közvetlenül mozgatás után mindkét filmrészlet „előtt” friss vegyszer van, a jobban beexponálódott 2* filmrészlet gyorsabban „kajálja” a vegyszert mint a kevésbé beexponált. Tegyük fel 20s alatt elhasználja, a mozgatásig van 40s addig alig hívódik. Az a részlet ami kevesebb expót kapott annak pedig van elég mert kevesebb vegyszer kell a kihívódáshoz. És mi következik ebből, kiegyenlítettebb lesz a hívás. Magyarán a negán ami fekete kevésbé lesz fekete.

Mi történik ha 30s mozgatunk ugyanolyan hívásidő mellett. A negán sötét részlet feketébb lesz, nő a kontraszt a hívás során. Magyarul keményebb negát kapunk. De ha adott meredekségre hívnánk, rövidíteni kell a hívásidőt, csakhogy a kevésbé exponált 3* részletek kevésbé hívódnak elő, az ISO meg ettől függ, magyarul bukod az érzékenységet.

1* Ez a téma felmerült egy vitafórumon is, ezért itt megjegyezném, hogy igen súlyos szellemi sérültnek kell lennie annak, aki úgy értelmezi a példámat, hogy minden fontos témát három külön filmre kell szerintem, lefényképeznie… Azoknak írom ezt a példát akik esetleg ki szeretnék próbálni, amihez valamilyen olcsóbb, vagy olcsón beszerzett filmet javasolnék. Persze nem kell hozzá 6 tekercs film, elég 4, viszont 6 hívás szükséges. Abból a két tekercsből amit túlexponálunk, az elején le kell vágni pár kockát ezek lesznek a 1 felvételes „tekercsek” (Célszerűbb 3-3 felvételeket készíteni, mért majd + - 1Fé eltéréssel ). 2 tekercsen marad 36 – 34 attól függően mennyi próbafelvételt végzünk az első pár kockákon, A többi kocka sem megy „pocsékba”.

2*ez a valóságban a világos részlet, ami a negán sötétebb.

 

3*a valóságban sötét ami a negán világos lesz.

A fentiek analóg fekete fehér nagyításra vonatkoznak, hogy szkennelés esetén mennyire használhatók, sajnos nem tudom megmondani, de ha van valakinek profi (Vagy nem annyira profi ;-) szkennere szívesen segítek a kísérletezésben.

Szkennelt papírkép

Üdvözöllek!

Ha kérdésed lenne, vagy jelentkeznél labortanfolyamra (Részletek „Főoldal” labortanfolyam fül.) laborzona@gmail.com