2022. október 22., szombat

Filmek összehasonlitása. Két hasonló érzékenységű film összehasonlítása.

Sziasztok! Facén az egyik topikban felmerült két film összehasonlításának kérdése (Két ISO100-nak titulált film.) Valaki leírta mit tapasztalt szkennelt állományt vizuálisan összehasonlítva, és az egyik jobban tetszett neki mint a másik variáció. De vajon hol volt, hol lehetett ahol ez az összehasonlítás reális volta elhasalt. Két alapvető probléma, az egyik a hívásmeredekség (Gamma, Hívás lágyága keménysége. Híváskontraszt stb.) erről nincs pontos infó. A másik a tényleges ISO kérdése, amiről szintén nincs infó pontosabban a film/hívás által létrejött tényleges ISO-val kellett volna az expót meghatározni, valójában filmenként van, vagy lehet két ismeretlen paraméterünk. Így nem lehet, pontosabban értelmetlen az összehasonlítás. Ha az alaptulajdonságok fülre kattintasz megtalálód a választ, link a lap alján. Nem először alakul ki ilyen vita, és nem is utoljára. Persze van ez több film és vagy hívó variációban is. Gondolom többen tudjátok műszerekkel vizsgáltam többféle film/hívó/hívás variációt, hatásokat, és időnként mostanság is teszek ilyet. És sokan azt is, hogy elég sok adatok kitúrtam ezzel kapcsolatban. Meg leírtam, sokak nem értik ezeket a dolgokat (Amivel valójában nincs is baj. Csak léci óvatosan a tanácsokkal.)

Maradjunk a példánál összehasonlítunk két filmet, ráadásul egyforma hívóban hívtuk őket. Mondjuk gyári ajánlás szerinti paraméterrel, bejegyzés írója szerint eltért a kontraszt szemre, fogadjuk el. Ha ezek után sem érti valaki mi a probléma leírok egy autós példát:    

-Az „A” autó jobban tetszik mint a „B”

-Miért

-„B” autóval jobban lehet kanyarodni

-Mennyivel kanyarodtál az adott autókkal

-Nem tudom, egyikben sem működőt sebességmérő…

Hát kb. így állunk, nem ismerjük sem a tényleges ISO-t sem a hívásmeredekséget, mégis határozottan állítunk, összehasonlítunk két klf. filmet…

Sokan nem értenek folyamatokat következményeket (Ezzel sincs baj.) Persze én is tévedhetek, ezzel kapcsolatban fel szoktam ajánlani, hogy próbáljuk ki együtt.

http://zonarendszer.blogspot.com/p/alaptulajdonsagok-kulonfele-hivas-es.html

Meg még:

http://zonarendszer.blogspot.com/search/label/Legjobb%20fekete%20feh%C3%A9r%20film

 

Sziasztok!

Ha a fenti bejegyzéssel kapcsolatban, vagy bármilyen a Zónarendszert, nagyítást, filmhívást, vegyszerkeverést, vegyszereket stb. illetően kérdése lenne. Illetve jelentkezne valamelyik Zónatanfolyamra, ingyenes nagyítás, filmhívás bemutatóra, vagy személyes konzultációt szeretne bármilyen témában, a laborzona@gmail.com címen elér.

Vagy a facebook-on, szeretne beszélgetni a fenti témákról. Vagy javaslata lenne bármivel kapcsolatban, eszmét, recepteket cserélne:

https://www.facebook.com/groups/973851197039484

 

 

 

 

 

 

2022. június 25., szombat

CDS érzékelős fénymérők problémái. (Lunasix 3; Leningrád 6; Asahi Pentax Spot Exposure Meter Model II; Model III; stb.)

 



Most ezek a fénymérők 2022 -ben már nagyon öregek. A CDS érzékelő elhasználódásának ellenőrzése nagyon egyszerű, kezedbe veszed a fénymérőt rámérsz egy sötét árnyékban lévő részletre, mondjuk ISO100 beállításnál mérsz F:2,8 1/60 majd mérj rá egy napsütötte világos részletre ott meg mondjuk F:16 körül kér az 1/60 hoz. Most visszamérsz a sötét részletre, és ugyanazt kell mérned mint előzőleg. Ha többet mér akkor sajnos annyi lejárt a szavatossága a műszernek. Ha 3-4 perc elteltével sem méri ugyanazt, akkor erősen elhasználódott, inkább ne használd. Ha 1 perc alatt ugyanazt méri, kezdj el keresni egy jól működő fénymérőt.

Ha nem tudod fénymérőd érzékelője milyen csináld meg a próbát, nem kerül semmibe 😉

További CDS érzékelős fénymérők a beépített fénymérők, amik a fényképezőgépekbe vannak integrálva. Gondolok itt pl. az összes Prakticára ami menetes, és ez vonatkozik bizonyos nyugaton gyártott gépekre is, Leica, Pentax, Minolta, stb. Ha bizonytalan vagy keress rá az adott gépre, és vagy végezd el a fenti tesztet.

Bedi Endre segítségével itt egy lista, a CDS érzékelős fényképezőgépekről. Ezúton is köszönet érte.

Minolta SRT 101, 103b, XM, XE1 , XE5, XG2

Pentax Spotmatic SP, SPII, Spotmatic F, ES, ESII, stb.

Nikon Nikkormat széria, Nikon F,  F2 DP1 prizmás, stb.

Canon F1 old, FX, LTB, FTb, TLb, Canonet 28, stb.

Yashica Electro 35, Yashica FR, FR II, FX1, FX2, 124 G 6×6, stb.

Leica M4, R3

Olympus OM1, PEN F, stb.

Mamiya Sekor 1000 TL, 1000s prizma,

Penracon Six fénymérős prizmája

Pentax Spotmeter III

Voigtlander VSL1

Nem feltétlen teljes a lista, ezek ismertebb, viszonylag gyakrabban elkerülő gépek.