2024. május 19., vasárnap

Könyvajánló

 Sziasztok!

 Szeretnék ajánlani néhány fontos könyvet, ami előre viheti a szakmai fejlődéseteket, tudom technika, megint és nem „művészi” tartalom, sajnos az utóbbiról nem mernék nyilatkozni, azt majd valaki más írja meg.

Az ajánlott könyvek alkalmilag beszerezhetők a Soós kereskedésben, van ami 100-500Ft-ig. És a legtöbb antikváriumban. Lehet könyvtárból is kivenni, viszont vannak olyan könyvek amiknek ott kell lenni a polcon, sőt ha nem otthon van a laborod, a laborban is kell lennie egy példánynak. Ezeket majd a könyveknél jelezem.

A blog – Kezdőknek „fülnél” :

https://zonarendszer.blogspot.com/p/kezdoknek.html

 ajánlottam már néhány könyvet, itt kiegészíteném, részletezném. Persze itt is le kell írnom, hogy van néhány dolog, magyarázat, amiben nem értek egyet az éppen ajánlott könyv bizonyos részleteivel, és tapasztalhatjátok, hogy mást vagy ellentétest írok az éppen aktuális dologról, a saját tapasztalataim alapján.

Az ismertetés sorrendje nem minőségi sorrend, szívem szerint felírnék többszáz könyvet, amivel valószínűleg nemcsak az analóg fényképezéstől, és laborálástól, hanem az élettől is elvenném sokak kedvét  ;-) Szóval inkább fontossági, bár félek attól, hogy a kedves célközönség nagyrésze nem fog, nem szeretne sokszáz oldalas könyveket elolvasni, főleg mostanság…

Mostanában beszélgettem nagyon kezdőkkel, akik még meg sem vették első analóg gépüket, vagy még keresik az igazit. Esetleg még nincsenek is teljesen képben az analóg technikával sem…

Szóval kezdjük a gépekkel, Nekik ajánlanám talán elsőre:

 Kun Miklós – Tanuló fotóamatőrök könyve 1975 (3. átdogozott kiadás, kisalakú könyv sok képpel és ábrával, 177 oldalon.)

Gépek ismertetése, filmek (vannak benne mostanra már nem létezők.), praktikus tanácsok a gépek használatával kapcsolatban. Nyilván az 1975 előtti gépekről van szó.

(Személyes kötődés, ez volt az első fotós könyv amit elolvastam  😉)

Kicsit későbbi szintén zsebkönyv: Auer Kálmán – Fényképezőgép ma és holnap (2. átdogozott kiadás 1981, 128 oldal. Szintén sok kép és ábra.)

 

Sajnos szinte csak magamból tudok kiindulni, nekem a jónéhány kezdő, és vagy amatőröknek szóló könyv után, az első komoly könyv:

  Sevcsik Jenő – Hefelle József : Fényképészet 1982 Műszaki könyvkiadó 410 oldal


Gondolom sokaknak ott van a polcán, és már rongyosra is olvasta.Általános ismereteket ad át. Több témával is foglalkozik 410 keménykötésű oldalon. (Azért ne aggódj sok kép, és ábra is van benne. ;-) Profiknak szánt könyv, ha jól tudom tankönyv is volt pl. a Práterben is. Fénytantól a szerzői jogig. Optikai ismeretek, színtan. Különböző fényképezőgépek, kisfilmestől a nagyformátumig. Objektívok, zárszerkezetek, keresők felvételi anyagok. Fényforrások, világítástechnika. Kicsit a képről komponálás ilyesmi. Fénymérés, műterem. Épület fényképezés, természetfotó, riport stb.  Laborálással nem foglalkozik.

 Egy nagyon fontos könyv, átfogó ismereteket tartalmazó könyv, itt már van szó a laborálásról is, elég átfógóan:

Barabás – Gróh : A fényképezés kézikönyve 1956 Műszaki könyvkiadó II. kiadás

 


Kemény kötésű könyv 517 oldal, nagyon komoly kézben tartani is, ezzel bármi támadást elhárítasz 1318gramm, ha eleget forgattad olyan kondid lesz, hogy simán elboldogulsz egy Nikon F4s -el, + SB-26, + 28-70/2,8

Sok szerző írta, Gróh Gyuláné, dr. Molnár Margit, Barabás János, Szimán Oszkár, Dr. Keipert Miklós, Zentel Róbert, Dr. Gróh Gyula, Berty Imre.

Tényleg, ami nincs benne az nem is létezik, várjunk a digitális fényképezésről egy sor sincs benne, akkor…  ;-)

Nem a legkorszerűbb, persze van benne ami jócskán elavult, de …Fénytan, Fényképezés ezközei, optika, objektívek, távlati hatás, fényképezőgépek, nagyítógépek, fényérzékeny anyagok, szenzitometria, fényképezés gyakorlata, sötétkamra,  kidolgozás. Vegyserek, receptek. Színes fényképezés.

 

Nekem nagyon meghatározó volt:

  Brezina Zoltán: Fekete-fehér fotók laborálása magas szinten 2001


Nem is igazán könyv, kisalakú füzetecske 32 oldal. Pár szó a filmhívásról, és a többi csak nagyítás, multi papírra is. Ajánlom ezt a füzetecskét mindenkinek, viszonylag beszerezhető, legutóbb pl. a Soósnál találtam 150Ft ért, és nyilván ennél sokkal többet ér. Ezt célszerű beszerezni, és polcon van a helye.  

 Ezután jött a Szilágyi féle Ansel Adams összefoglaló, ami szintén nagyon meghatározó volt, itt kezdtem el foglalkozni a zónarendszerrel. Ez is egy kis füzetecske. Most elérhető az átdogozott kiadvány az interneten:

https://szilagyisaci.files.wordpress.com/2018/12/1995-Ansel-Adams-Z%C3%B3na-rendszere.pdf 

Ezt érdemes kinyomtatni akár több példányban is, bejelölgetni, az oldal szélére jegyzetelni, főleg az elején.

 Nagyon fontos laboros könyv: Szimán Oszkár - Pál Endre: Fotolabor és kidolgozástechnika 1999 Műszaki könyvkiadó

 



175 oldalas Puha fedeles, szintén tankönyv, és csak laborálás illetve ezzel kapcsolatos dolgok. A 119. oldaltól színes laborálás. Tudtommal ez az utolsó kiadvány, amelyik megjelent magyar nyelven, és ilyen terjedelemeben foglalkozik laborálással. Alapismeretek, Előhívok összetétele, kidolgozás ezközei, előhívók használata, fixálás, mosás. Pozitív technika, fényképek utólagos kezelése, vegyszer receptek. Nehéz beszerezni, eddig az enyémen kívül nem láttam, ajándékba kaptam.  

(Keress meg, ha érdekel.)

 Polster Alfréd Dr.  - Polster Ákos :  Fotólabor Zsebkönyv 1979 Műszaki könyvkiadó 409 oldal

Több helyen mint „piros könyv” hivatkoznak, hivatkozok rá.



 

Nagyon fontos laboros könyv. Célszerű időnként elolvasni, aláhúzni, kijegyzetelni.

Kémiai alapismeretek. Fényképezés alapfolyamata. Fekete fehér kidolgozás kémiája, és vegyszerei. Színes fényképezés alapjai. Fekete fehér kidolgozás technologiája. Fotólabor felszerelése. Receptek.

Lentz – Kindl : Fotovegyszer lexikon   1962 3.javitott kiadás  164 oldal

Ennek a két könyvnek ott kell lenni a polcodon, és ha a labor nem a lakhelyednél van, ott is kell egy példánynak lennie! Ja, mondhatod minek a laborba, interneten bármit kikeresek, hát próbáld meg, ebben a könyvben ismertetve van a Foma FV-30 lágy hívó, amihez literenként tegyél hozzá 8g hidrokinont és kapsz egy nagyon szuper lágy papírhívót. De van még más példa is…

 100 Fotórecept   Polster-Lentz      3. kiadás 1962 zsebkönyv 146 oldal


Ezt is érdemes forgatni. Rövid leírás laborról, laborálásról az előhívás folyamatáról, vegyszerek leírása és rengeteg recept.

Ennek a könyvnek ott kell lenni a polcodon, és ha a labor nem a lakhelyednél van, ott is kell egy példánynak!

Új fotolexikon Főszerkesztő: Morvay György Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984 keménykötésű


Ezt nem gondolnám, hogy végig kellene olvasni. Tudom minden fent van a neten, de lehet ebben előbb megtalálod!

466 oldal keménykötésű könyv, valahogy az az érzésem ezzel a könyvel kapcsolatban, hogy minden analóg fotósnak a polcán ott kellene lennie, csak úgy…

És még egy könyv, de ezt csak igazán feketeöveseknek, nagyon kemény és nem csak a kötése.

Szűcs Miklós: Fotóanyagok kidolgozása 1985  Műszaki könyvkiadó

keménykötésű 272 oldal.


 

2024. január 28., vasárnap

Gondoltam írok a zónarendszerről, pontosabban arról, hogy ki az aki gyakorolja a zónarendszert, és ki az aki csak elméletben okoskodik róla. Ez első körben egy tipp, hogy el tudjátok dönteni kire hallgassatok…

 Sziasztok!

Az Adams által javasolt módszer nem más mint egy gyakorlati szenzitometria módszer. Egy nagyon gyakorlatias megközelítés, ami nem nehezen érthető egyenletekkel írja le a dolgokat. A zónarendszer nem a fényképezésnél kezdődik, hanem jóval előtte, a laborban, a nagyítógépüknél amit használunk, (kondenzoros vagy diffuz) amikor meghatározzuk milyen filmre fogunk fotózni, és ez a film/hívás illesztve van a nagyítógépünkhöz, papírunkhoz, papírhívóhoz.

Továbbá illeszkedik a lefényképezni kívánt témához is, mekkora lesz a téma Fé átfogása, Adams ehhez ajánl ötféle hívást a különböző esetekre.

N-2 hívás  7Fé

N-1 hívás  6Fé

N   hívás  5Fé

N+1 hívás  4Fé

N+2 hívás  3Fé

Ezzel az eljárással figyelembe véve a téma sötét illetve világos részeit, az elkészült nega olyan denzitáshatárokkal fog rendelkezni, hogy könnyen el tudjuk készíteni egy számunkra ideális nagyítást, úgy, hogy előre szabályozni tudjuk mennyi, milyen részlet legyen sötétekben világosokban.

Aki elméletben okoskodik csak erről, az híján lesz ezen tapasztalatoknak, s a gyártók által közzétett hívásidőkre és ISO-ra fog hivatkozni az Adams által is ajánlott tesztetek helyett.

Ha bizonytalan vagy kérdezd meg az illetőt, meg tudná é mutatni az általa használt módszert. Persze első körben, kérd meg mutassa meg a nagyításait… 

Azt gondolom, hogy fogalmat alkothassunk az egészről, el kell kezdeni a kalibrálást, valamelyik módszerrel. Naivság lenne azt gondolni aki a zónarendszert az eredeti szöveget, eredeti nyelven olvassa annak nem kell kalibrálnia. Szerintem többet ér ha valaki, „csak” a Szilágyi féle összefoglalót olvassa magyarul és  1-2 olvasás után elkezdi a módszert és ezzel együtt kalibrálást, mint 1000x olvasni eredeti művet, eredeti nyelven.

Arra kérnék mindenkit, ne higgye el amiket mondok, próbáljátok ki a fizikai valóság szintjén és vagy gyertek el és nézzétek meg közelebbről.


 

2023. július 29., szombat

Ékhívás - Szürkelépcső - Szürkeék

 

Sziasztok! Ez remélhetőleg egy rövid bejegyzés lesz. Az ÉKHÍVÁS-al kapcsolatban. A bejegyzés vége felé beteszek egy rövid listát könyvekről, ahol utána lehet nézni a címben említett témának.

Vannak időnként félreértések bizonyos dolgokkal kapcsolatban, ezért is írom ezt a bejegyzést megpróbálva tisztázni dolgokat. Szóval vannak bizonyos szakkifejezések, és vannak olyanok amiket többféle képen lehet nevezni, ki hogyan nevezi, meg vannak klf. módszerek pl. a kalibrálásra is, mindegyiknek van előnye meg hátránya is. Illetve nagyon eltérő lehet a pontossága is, meg eltérés lehet a kiértékelés módszerében is. A lényeg használjunk valamilyen konkrét módszert a klf. hívások megítélésében, a hívásmeredekség és a tényleges ISO megismerésére. Ami fontos, gyakorlatilag nagyon sok kompromisszum van itt is, ezért lényeges tudni melyik módszernek mi az előnye és hátránya.

Magam a kalibráláshoz használt dolgot szenzitometriás tesztcsíknak, vagy csak tesztcsíknak hívom. De ez is egy ékhívás! Amit a szenzitométer ráexponál a filmre az egy szürkeék illetve így is lehet nevezni, vagy szürkelépcsőnek. A ráexponált „lépcső” 21 „lépést” tartalmaz, 1/2Fé lépésekben, úgy is szokták mondani, hogy ékállandó. Tehát 1/2Fé az ékállandó.

Nekem az alábbi módszert vált be:http://zonarendszer.blogspot.com/p/udvozlok-mindenkit-megkiserlem_57.html

De ide kattintva elérhetsz más módszereket is:http://zonarendszer.blogspot.com/p/zonarendszer.html

Itt a linkje a Szilágyi Sándor által írt zónarendszer összefoglalónak, amiben ismertet egy módszert az Adams által javasoltat.

Meg még vannak linkek amik szintén javasolnak módszereket, pl. az Adams leírásból kiindulva.

Cikkek:Barabás – Gróh  : A Fényképezés Kézikönyve 1956 Műszaki könyvkiadó

165. oldal  179. oldal Ék készítése, kiderül miért ék az ék 😉

 

Morvai-Szimán  szerk: fotózsebkönyv1965 Műszaki könyvkiadó

477.oldal  483.oldal szürkeék vagy szürkelépcső

 

Hefelle - Gloetzer: Megvilágításmérés Szenzitometria 1978 Műszaki könyvkiadó  91.oldal   100.oldal miért ék az ék

 

Egyébként a fent említett könyvek közül az első kettő egyébként is kötelező olvasmány  😉