Vegyszerek, vegyszerkeverés, tárolás

Vegyszerek, vegyszerkeverés, tárolás, a fekete fehér negatívhíváshoz, és egyéb analóg kidolgozási lépésekhez:

A vegyszereket, a legtöbb esetben vízben oldjuk, az oldásra használt víz, több mindent befolyásolhat, főleg a hívók esetében. Természetesen legjobban az eltarthatóságot. A csapból folyó víz sokféle ásványi és adott esetben szerves anyagokat is tartalmazhat, ezek mennyisége milyensége, időben is változhat. Ezek a szabad szemmel láthatatlan anyagok, rongálhatják a hívót. Bizonyos gyártók, bizonyos hívókba vízlágyító vegyszert is adagolnak. Nem tartom valószínűnek, hogy a gyártók el tudnák találni előre, mennyi vízlágyítót adagoljanak az előre csomagolt hívóikhoz. Ha ioncserélt vizet használunk, akkor ezen változásoktól részben függetleníthetjük magunkat.

 Ha lúgosabb egy hívó általában keményebbre hív, valószínűleg szemcsésebbre is. Miért lényeges ez?
Az ioncserélt vizet kétféle képen szokták nagyobb, ipari méretekben, (mennyiségben) előállítani, gyanta tartállyal és fordított ozmózisos úton. Az egyik eljárásnál az eredeti vízhez képest enyhén lúgosabb, a másiknál kissé savas lesz. Ez a pH plusz vagy mínusz, ha minimálisan is, de befolyásolja a végeredményt. Persze vannak olyan tényezők amik lényegesen jobban beleszólnak adott esetben a hívás végeredményébe, de ha lehetséges maradjuk egy adott folyamatnál. Tehát mindig ugyanazt a hőmérőt, mérőedényt (5*), mérleget, stoppert (5*), használjunk és természetesen ugyanolyan ioncserélt vizet. Egyébként a gyanta tartályos egy nagyon enyhe NaCl oldatot ad.  Most (2015-05) a Víz-Ion (1*) ioncserélt vizet használom, ami a pl. a Tesco –ból viszonylag kedvező áron beszerezhető.

Célszerű oldás előtt, az ioncserélt vizet (Ha csapvizet használunk azt meg főleg.) felforralni, ennek kettős célja van, egyrészt a magas hőmérséklet, elpusztít bizonyos káros szerves anyagokat, másrészt erőteljesen csökken a vízben az oldott oxigén mennyisége. (2*) Úgy is mondhatnánk, ha forralatlan vizet használunk, a vízben maradt káros anyagok  „belülről” támadhatják meg a hívót.

 

 A problematika még, hogy a lágy víz (a desztillált víz még inkább) hajlamosabb a levegőből oxigént felvenni (3*), ezért közvetlenül a visszahűlés után oldjuk a vegyszereket, minél telitettebb az oldat annál kevesebb oxigént tud felvenni. Célszerű, úgy tárolni a vegyszereket, hogy levegő ne legyen felette, mert abból az oldat felveszi, a benne lévő oxigén ami károsítja az összetevőket.

 Ha van lehetőségünk használjunk mágneses vegyszerkeverőt (4*), ezzel is csökkentjük az oxigén bevitelt, a keverő sebességét úgy érdemes beállítani, hogy forgó tölcsér ne alakuljon ki, a folyadék teteje csak kicsit „horpadjon be”.

Ha hívó törzsoldatot, vagy végső hívót keverünk, használjunk feltétlenül ioncserélt, forralt vizet. Amikor ezt a törzsoldatot, közvetlenül felhasználás előtt hígítjuk (pl. Xtol 1+1 vagy R09 stb.), felesleges forralt vizet használni, mert olyan kevés ideig van az oldott oxigén a hívóban, hogy az kimutatható problémát nem okozhat.

Vegyszerkeverő

Helytelen, túl magas keverési fordulat + Oxigént visz a hívóba.

1000Ft -os Vegyszerkeverő  ;-)

Kiszerelt vegyszer esetén a csomagoláson lévő utasításoknak megfelelően járjunk el. A javasolt oldási hőmérsékletet ne lépjük túl.

Ha kiszerelt vegyszert oldasz, a legtöbb esetben a „B” tasakban van a tartósító, ezért javaslom úgy kezd az oldást, hogy a „B” tasakból tegyél néhány vegyszerkanállal a vízbe az „A” tasak oldása előtt. Ez védi a hívó vegyszereket, az oldást igazából nem lassítja.    

 

Saját vegyszer összeállításnál a receptben szereplő sorrend általában az oldási sorrend is.

Annyi megjegyzést tennék, ha hívót keversz, elsőre általában a hívóagyagokat oldjuk, de a teljes oldódásig a hívó „védtelen”, pl. ha a D-72 hívót keverem ki

 Metol                        3g

 Na-szulfit (vizm.)     36g

 Na-metabiszulfit        9g

Hidrokinon              12g Na-karbonat (vizm.) 80g K-bromid      2g

Legelőször a Metolt kellene oldani, ha így teszek, már a keverés elején elszíneződik az oldat (Károsodhat a Metol.), ha viszont először a Na-szulfit rakom az oldatba, a Metol nehezen oldódik fel. Ezért elsőnek a szulfitot mérem ki, és egy pár mérőkanállal oldok (A fenti Na-szulfit mennyiségnél 10-20g –ot.), majd a Metolt. A Metol oldódása után a maradék (nagyobb rész ;-) szulfitot. Ezek után a többi hozzávalót, ezeket már a recept szerinti sorrendben. (Ezzel a módszerrel, nagyon szép tiszta oldatot kapok, általában 5l adagokban szoktam a vegyszert keverni, ezen mennyiség szűrése után, alig marad lepedék a szűrőpapíron.)

Fontos dolog, hogy a receptekben milyen „jellegű” vegyszer szerepel, vízmentes vagy kristályos. Ha nekünk egy adott vegyszerből „vízmentes” van, a receptben pedig „kristályos” szerepel (vagy fordítva), akkor keressünk rá az átváltásra. A vízmentes vegyszerekből kevesebb gramm kell.

 A hívókat, és a vegyszerek nagy részét maximum 30°C –os vízben oldom. A Na-tioszulfát (Kristályos.) esetén teszek kivételt, azt 40°C –os vízben oldom. Illetve a később lesz szó Na-metaborátról.

A vegyszerek oldása után, egyben 24h keresztül állni hagyom (Ha elkerülhetetlen akkor 8-10h keresztül). Általában az 5l ioncserélt vizes flakonban. Majd az idő letelte után leszűröm, szűrőpapíron (5*) keresztül.

Szűrőpapír és a tölcsér

Lehetőleg a vegyszer 20°C körüli hőmérsékleten tároljuk, magasabb hőmérsékleten fokozottabban bomlanak az összetevők, alacsonyabb hőmérsékleten (16°C) kiválhatnak. 

Magam több összenyomható 1,5l és 2,7l barna harmonikás vegyszertartót használok „napi használatra” . Ha egy összenyomható vegyszertárolót pl. Fenidonos hívó tárolására használtunk, lehetőleg ne tároljunk benne másmilyen vegyszert.

Harmonika tároló

Vannak 3l barna üvegeim is. Amikor leszűrtem, az 5l hívót, felét beteszem egy harmonikás tárolóba napi használatra, Másik felét a 3l barna üvegbe, „védőgázzal”. Több megoldással kísérleteztem, majd találtam egy 1literes szódás szifont, amit senki nem használt már. Elmostam, és feltöltöttem habpatronnal, egy habpatronba kb. 2,5l dinitrogén-oxid (N2O) fér. Ezzel töltöm fel a vegyszer feletti részt, eddig negatív tapasztalatom nem volt vele. Viszonylag egyszerű beszerezni, az ára sem magas. A beszívását nem javasolom, bár sokan használják kéjgázként, hosszabbtávon káros lehet.

 Ha üveget használunk, színültig töltjük, és melegszik a helyiség (nincs légkondink)  ahol az oldatot tároljuk, az oldat is melegszik tágul kifolyik az üvegből, ha hűl a vegyszer akkor összehúzódik és levegőt szív be. Ezért nekem nem tetszik az üveggyöngyös vagy dunakavicsos megoldás… 

Védőgáz

Lesz lassan egy írás, ahol leírom milyen hívókat és filmeket használok és javaslok használni.

1*Víz-Ion ioncserélt víz Tesco:

http://bevasarlas.tesco.hu/hu-HU/Search/List?searchQuery=V%C3%ADz-Ion+ioncser%C3%A9lt+v%C3%ADz+5+l&Keres%C3%A9s=Keres%C3%A9s

2* Egyébként az oldott oxigén problémát Dulovits: Így fényképezek c. könyvének 1957 kiadásában is említi 101-102 oldalon 11. pont a vegyszerek oldása.  

 Dolgoztam egy cégnél ahol gőzfejlesztőkkel is foglalkoztunk, ott szó szerint acélba vágó kérdés volt a megfelelő vízelőkészítés, az oldott oxigén belülről „kifúrta” az acélcsővet , a vízlágyító berendezés után a táptartályban lévő vizet fel kellett melegíteni 95ºC, hogy az oldott oxigén távozzon a tápvízből.

3*Gőzfejlesztőknél, kazánvédő vegyszerrel hidalták át a problémát.

4* Új vegyszerkeverőket az pl. AA labornál is beszerezhetőek, de érdemes a hirdetési oldalakon is körbenézni, az egyik vegyszerkeverőm a Vateráról származik ezer párszáz forintért. Keverőbaba szintén beszerezhető több méretben az AA labornál. Elérhetőség a „Beszerzés” fülnél.

5* Ezek beszerezhetők a Lombik KFT –nél, Azur vegyszerboltban és az AA labornál. Elérhetőség a „Beszerzés” fülnél. 

Üdvözöllek!

Ha kérdésed lenne, vagy jelentkeznél labortanfolyamra (Részletek „Főoldal” labortanfolyam fül.)  laborzona@gmail.com

Kalibrálás műszerek nélkül_03

Fekete Fehér negatívhívás, kalibrálása, egy Nikon F90x tipusú Fényképezőgéppel:

Mielőtt (Vagy közben.) elkezdenéd olvasni, érdemes lehet ránézni erre:
https://szilagyisaci.files.wordpress.com/2018/12/1995-Ansel-Adams-Z%C3%B3na-rendszere.pdf

Persze bármilyen más hasonló géppel (Canon EOS-5; EOS-33; Pentax MZ-5n; Minolta Dynax 7; stb.) is meg lehet oldani, kell egy lehetőleg fix gyújtótávolságú kis tele (100-200mm, min F:4 fényerővel), és még szükség van egy olyan objektívre, amin van 1:2 Macro állás (Ez akár egy zoom is lehet, macro állással.), ennek minősége, fényereje szinte mindegy. Az F90x tip. fényképezőgép, a mi szempontunkból fontos tulajdonsága, hogy tud spotmérést, a zársebességet 1/3 Fé lépésekben tudjuk állítani, ill. visszaméréskor ki tudja jelezni az 1/3 Fé -ket (Időautomata módban.).
  Ezen kívül szükség van egy „teszttáblára”, amit persze később is tudunk használni más tesztekhez:

  

Javasolt méret 500x700mm, megközelítőleg középszürke. A célkeresztek befoglaló mérete a valóságban 200x200mm, ha az egészet befogjuk a keresőbe a negatívon a valós méret 1:20 része fog megjelenni, az az 10x10mm. A filmhívás után majd vissza kell mérni, a negatívot (F90x 1:2 leképzéssel egy kb. 5mm kört fog mérni spot állásban.), ezért szükség lesz még egy átvilágító asztalra, aminek folyamatos a fénye és nem ingadozik.

Az első teszt a gyár által javasolt idővel és ISO-val történjen. (Érzékenység, és „meredekség” teszt.)  Tehát a fényképezőgépen elsőre a névleges érzékenységet állítjuk be majd a gyártó által javasolt hívásidővel hívjuk a filmet.

Az első tesztet (általában a többit is, speciális célra természetesen eltérhetünk) célszerű napfényben, vagy napfény színhőmérsékletével megegyező fényben elkészíteni (Az általam próbált filmek, borús időben mutatták a legnagyobb érzékenységet, napfényben kisebbet, műfényben még kisebbet, a különbség akár 2Fé is lehet, 6DIN=4x ISO ).                                                       

Nekem a műfényes (1 v. 2db 1000W halogén, direkt v. indirekt fényben) kalibrálás jön be + konverziós szűrő BC12 (Ez egy erősen kék szűrő a műfény színhőmérsékletét a napfényére változtatja. ). Ezen keresztül mérem meg a fényt és exponálok. Így gyakorlatilag napfény színhőmérsékleten tudok tesztelni, beúszó felhők nélkül, amik nagyon megnehezítik a tesztelést. A célkeresztben lévő területet megmérem spotmérő állásban pásztázva (beállítom az élességet, hogy biztosan csak a spotmérési mezőben mérjek), hogy ellenőrizzem az egyenletes megvilágítást. Ha egyenletes a megvilágítás. Megmérem a fényt, de most már az objektívnek ∞ állásba kell lennie, a felvételeket is ebben az állásban kell készíteni. A blendét úgy célszerű állítani, hogy a zársebesség 1/1000-nél hosszabb, és 1s rövidebb legyen a Schwarzschild effektus miatt. Azt már tudjuk a fénymérőnk a középszürkét méri, jelen esetben F:4 rekeszhez 1/30s, ez a zóna V. és mi a zóna I.-re illetve annak denzitására vagyunk kíváncsiak, tehát 1/500s kell exponálnunk. Bemutatok egy jegyzőkönyvet, így talán egyszerűbb lesz. A zársebességeket előre rányomtattam, a teszt során ne legyen vele gond. Egy ideális tesztet feltételezve ez egy normál „N” hívás lesz, és a tényleges érzékenység megfelel a névlegesnek.

Tehát fenn van egy állványon, a gép és végigexponálom a 22 kockát, a táblázatban szereplő zársebességekkel (Ha mondjuk a IX. zónát ill. magasabb zónákat szeretném meghatározni erősebb megvilágító fényt (pl. közelebb kell vinni a lámpát) kéne alkalmaznom és szűkebb blendét, majd a IX. zónához közeledve nyitni a blendén, hogy nehogy túl hosszú expozíciós időket keljen állítani.). A maradék kockákat el kell fényképezni valamire, és inkább túlexponálni mint alul, fontos, hogy minden kockán legyen valami. Vagy műterhelésként egy végtelenre exponált rossz film darabját be kell tenni a hívótankba. Az általam ajánlott filmhívás a „Főoldal” sorban „Filmhívás”. Előhívom a filmet, megszárítom.

Visszamérés:
A fényképezőgépet most is állványra helyezem, de egy már korábban említett macro állású objektívet alkalmazom (1:2 leképzés). Az élességet ebben az esetben be kell állítani, hogy csak a keresőben látható kört (spotmérés esetén belső kör) mérjük, ha nem állítjuk be az élességet nagyobb kört mérünk, az életlenség függvényében. Igyekezni kell olyan fényforrást választani, aminek egyenletes a fénye, és természetesen ennek a homogenitását is ellenőrizni kell, elmozdulás mentesen rögzíteni kell, mind a kamerát, mind a fényforrást, és csak a mérendő negatívot mozgatni. Az előhívott filmről célszerű leválasztani az értékesebb (Valódi fényképeket.) kockákat mérés közben ne sérüljenek meg. A mérendő filmdarabon lévő esetleges ujjnyomok, karcok tapasztalatom szerint a mérést jelentősen nem befolyásolják, szinte elhanyagolhatóak. 
 
 Tehát fel van állítva a gép beállítunk egy rekeszt amivel 1/2000 körüli záridő fog kijönni a világító lapra negatív nélkül.
 Most behelyezzük a negatív első részét ahol nincs expozíció csak az alapfátyol, 1/1250s záridőt kapunk, ami jelen esetben az alapfátyol, ezen érték felett van 1/3 Fé az I. zóna (0,1) denzitásnak felel meg. Most 8Fé „feljebb” (az expozíciónak megfelelően) megmérjük a kockát, 3 2/3 – 4Fé kell világosabbat kapni, az jelenti a VIII. zónát (1,15-1,2D).

Az alábbi jegyzőkönyv egy „N-1” hívást jelent, látni a tényleges érzékenység 1/3 Fé-t csökken. A denzitás (3 2/3 – 4Fé) most a zóna IX.-en van meg. Ill. itt módosítottam a rekeszelésen, hogy ne kelljen 1s hosszan exponálni. És látható, hogy nem fényképeztem végig a filmet, hiszen nekünk csak a zóna I. és IX. denzitására van szükségünk, így filmet takaríthatunk meg.

Természetesen ha mind az őt hívásidőre, és az ehhez tartozó tényleges ISO –ra szükség van akkor ezt a tesztet többször kell elvégezni klf. hívásidőkkel.

Az általam használt, ennél szerintem egyszerűbb, kalibrálást a „Főoldal” melletti sorban, a „Kalibrálás” fülön éred el.

 

Üdvözöllek!

Ha kérdésed lenne, vagy jelentkeznél labortanfolyamra (Részletek „Főoldal” labortanfolyam fül.) laborzona@gmail.com